Sziasztok! A nyár elején összehoztam egy-egy freemailes postafiókot,vagy mit a fiúknak,és magamnak is-sose lehet tudni,mire lesz jó-felkiáltással. Egy darabig nem is volt vele semmi gondom,néha belenéztem,kitöröltem a kapott leveleket. Aztán megdöbbenve vettem tudomásul,hogy naponta 5-6 levelet kaptam egy cégtől,amiben rendívül kedvesen ajánlottak NEKEM!:D:D:D pénisznövelő herkentyűt!!:D:D Először bosszankodtam,aztán már csak röhögtem az egészen,de azért elgondolkodtatott a dolog. Szerintetek a nevem melyik része (Túróczi Klára) utal arra,hogy én lehetek a célközönség?? Nekem egy e-mailcím sokat elárul arról,hogy nagyjából ki lehet a tulajdonosa,még akkor is,ha konkrétan nincs benne a neve. Hát ennél a cégnél csak hülyék dolgoznak??:D:D Vagy mindegy alapon szórják szét a leveleiket,hátha lesz kapás? Bezzeg az uramnak nem küldtek ilyen levelet!! Bár isten mentsen attól,hogy növeszteni akarja!:D:D Ellenben a fiamnak szintén jött naponta levél,egy nem éppen makulátlan életet élő hölgytől,aki arról értesítette a 10 éves fiamat,hogy megjelent a legújabb pornófilmje,és kapott linket is a gyerekem,hogy hol nézheti meg!:D:D Hurráááááááááá!! Szerintetek az "attila1997"-ből kiderül,hogy mikor született a fiam?:D:D Egyenlőre nem nézte meg a gyerkőc az ajánlott oldalt..... Mindez arról jutott most eszembe,hogy hosszú idő után ma reggel ismét meglátogattam a freemail-os levelesládámat. Neeem, pénisznövelő nem vót benne.........mostan viagrával kecsegtetnek!:D:D:D Na arra meg megint nincs szükség a háztartásban,konkrétan nekem meg sose nem is lesz:D:D:D Bár azt megfogadtam,hogy ha egyszer mégiscsak növeszteni akarnám aprócska farkincámat,vagy merevedési problémáim akadnának,akkor rögvest írok ennek a cégnek és rendelek tőlük,mert örömet szereztek nekem a balgaságukkal!:D:D:D Bocs,hogy enyhén szólva nemi útra terelődött a mai beszámoló,többet nem fordul elő!!
2007. november 29., csütörtök
2007. november 27., kedd
A süti...
Sziasztok! A tegnap igért sütirecit nem kapjátok meg,engem ne szidjatok a fogorvosi váróban ülve,miközben a kitört fogaitokat próbáljátok meg visszaeszkábáltatni! Igazából lehet,hogy félreértelmeztem az egész recit,mert aztat írja hogyaszongya: Olasz aprósütemény adventre és karácsonyra. Lehet,hogy addigra bepuhul?? Vagy kimondottan a "nemkívánatos"karácsonyi látogatókat kell vele kínálni?:D:D:D:D Nemtom,mindenesetre agyrázkódás és fogsorkárosodás veszélye nélkül nem lehet fogyasztani. Amúgy az ize jó és ha valaki kimondottan szereti a kihívásokat,annak külön kérésre elküldhetem a receptet.:D:D:D Jéééééééééé,lehet hogy feltaláltam egy új extrém sportot.......meg fogok gazdagodni!!:D Unatkozó, kihívásokat kereső emberek fognak az előszobámban tolongani,hogy halált megvető bátorsággal elmajszolhassák az aprósütimet!!! Nem is kell hozzá nagy beruházás,ráadásul a szomszédban rendel egy fogorvos,vele meg szerződnék,hogy százalékot kapok a fogbeültetések után!!:D:D Na mámeg üzletasszony leszek egy ehetetlen aprósütiből kifolyólag..........de szép lenne!!:D:D Na mindegy,bármi is lesz a végkifejlet,ilyen sütit nem állítok elő karácsonyra. Az uram képes lenne veszélyességi pótlékot követelni evés előtt! Most megyek, beszélek a fogorvossal,érdekli-e az üzlet.:D:D Pusszantás
Bejegyezte:
csetnagyi
dátum:
16:13
9
megjegyzés
2007. november 26., hétfő
Semmi érdekes
Sziasztok! Drága Marigold,itt válaszolok Neked,ha nem baj(ha baj,akkor is:D) Nem tudom,hogy ezt a blogot hogy kell megszüntetni, de ha tudnám se mondanám meg,mert nem vagyok hajlandó a napjaimat a blogod olvasása nélkül eltölteni!!♥♥♥ Ennyi aggodalom és drukk után,igenis jár nekem(és mindenki másnak is),hogy tudjunk Rólad mindent,amit tudni lehet. Ha esetleg csak elírás volt és a komment törléséről érdeklődtél,akkor azt látom megtaláltad nélkülem is.:D A hétvégénk a szokásos módon telt,sütöttem-főztem mint a güzü.( a güzü egy olyan "állatfaj"ami mindíg tevékenykedik,meg nem áll egy percre sem:D:D:D) Ez még nem lett volna baj,de a háztartásomhoz tartozó kettő darab pasi úgy döntött,hogy megnézik,hol van a tűrőképességem határa:D:D Akár hova mentem,akár mit csináltam,jöttek utánam,és nyúzták egymást. Mindezt akkora zajjal,hogy ember legyen a talpán,aki elviseli! Pannánk a fültanúja volt az esemény egy részének(bár megigérte,hogy tanúskodni nem fog,ha esetleg agyoncsapom az uramat,ahogy igértem:D:D:D) Drága Pannám(Frida)♥♥♥ jelentem nem lesz szükség a "falazásra",uram épp és egészséges,bár ez az állapot nem biztos,hogy tartós marad,ha a hét végén is elkapja őket a dili.:D:D:D Mert a nyugalom az nálam is "lorejál" kategória. Begyúrtam valami fura nevű olasz aprósüti tésztáját,ha az eredmény nem kerül kukába,akkor megkapjátok a recit. Mára ennyi vótam,mindenkinek puszi!
Bejegyezte:
csetnagyi
dátum:
9:01
4
megjegyzés
2007. november 23., péntek
szorsi
Erre gondoltál Túró?? amikor írod, rákatt az írásnál a betűtípusra, és mellette a TT-nél a legnagyobb vagy az egyel lentebbi betűre. És akkor írsz. Ha visszavált, akkor kijelölöd az egészet és nem szabad neki visszaváltania, mikor küldöd a post-ot! :) bocsi, hogy bejöttem, de csak így tudtam kipróbálni! működik
Bejegyezte:
csetnagyi
dátum:
10:10
11
megjegyzés
Segítséééééééééééééééééég:D
Valaki árulja már el,ha tudja,hogy ha szépen ügyesen kiválasztottam a betűk tipusát,méretét(úgy ahogy most is!) és tisztességes méretű volt,amíg írtam,akkor méééééééééééér ilyen kis légypiszkokat rakott be a végén???? Hát ezt még én se látom!!
Bejegyezte:
csetnagyi
dátum:
9:55
0
megjegyzés
Sziasztok! Tegnap elmaradt a bejegyzés,pedig egy általam kreált gyors,olcsó és finom vacsi receptjével akartalak traktálni benneteket,de mire ide jutottam,addigra drága gyermekem annyit fújtatott,vinnyogott a fülembe,hogy elment a kedvem az írástól:D Kiborító tud lenni néha az imádott pici pasim! Érdekes módon,amikor hazajön a suliból,és kérdezem,hogy mi történt ma,akkor semmi nem jut eszébe. Legfeljebb az,hogy tesi órán mit csináltak! Hát ebben a suliban csak tesi óra van?? Vagy a többire nem jár be??:D:D:D Eltelik úgy a délután,hogy nem nagyon szól hozzám,elfoglalja magát,leckét csinál(bár ezt általában többszöri figyelmeztetésre!) és nem nagyon reagál a beszélgetési kisérleteimre. Na de aztán ha leülök a géphez,vagy valami érdekeset néznék a TV-ben, akkor abban a pillanatban talál mondanivalót,folyamatosan dumál, nehogy véletlenül tudjak figyelni arra,amit csinálok!:D:D Évek óta küzdünk ezzel a cseppet sem szimpatikus viselkedéssel,nem túl sok eredménnyel. De megállj kölök! Készülök a szemlétető oktatásra,amit eddig csak igérgettem,de azt hiszem,itt az ideje,hogy meg is tegyem. Kivárom a megfelelő alkalmat,amikor valamibe nagyon belemerül és akkor fogok vele beszélgetni,ha tetszik neki,ha nem!:D Igenis tudja meg,hogy milyen pocsék érzés!! Nagyon bízom benne,hogy bejön a dolog. Ha esteleg van valakinek ötlete ezzel kapcsolatban,szivesen kipróbálnám. Tudom,hogy én rontottam el a dolgot,mert mióta él,az első nyikkanására osztatlan figyelmet kapott. És tudja a piszok kölke,hogy imádom,büszke vagyok rá, mindenben ő az első(ezt mondjuk lehet,hogy rosszul teszem) és vissza is él vele!:D:D De ne panaszkodjak,az én nevelésem!:D:D Ha úgy döntöttem anno,hogy ezt a gyereket megpróbálom az értelmére hatva felnevelni,mindenben meghagyni neki a választás lehetőségét,akkor ne ríjjon a szám,egyem meg,amit főztem!:D:D:D Apropó főzés................itt a "Túró batyuja" művésznevű kreálmány,bár nem közkívánatra,de megkapjátok:D:D:D(nem szokványos receptleírás lesz,az olyan unalmas:D) Szóval: olvassz ki annyi fagyasztott leveles tésztát,amekkorára tippeled a család étvágyát,kicsit nyújtsd el és vágd kb. 15x15-ös kockákra. (nem baj,ha nem négyzet alakú,enyém sose az,és lehet ám nagyobb is a kocka) Vágj vékony szeletekre akármilyen sajtot,és tedd a tészta közepére. Nyisd ki a hűtőajtót,keress valami maradékot,ami már nem kell senkinek (pl.sonka,virsli,akármi, én kb.5 dkg császárszalonnát találtam) és vágd apró kockákra. Ezt oszd el testvériesen a sajtokon (nem kell sok belőle,bár tegyetek annyit,amennyit szeretnétek). Szórj a kupacokra olyan zöldséget,amit szerettek( a fiamnak a csemege kukorica jön be leginkább,úgyhogy azt tettem bele,természetesen fagyasztottat,de ha frissből csináljátok,akkor nem árt megpárolni) és végül a tészta 4 csücskét egymással szembe hajtva formázz belőlük batyut. Végezetül kendd be a tetejüket tojás sárgájával,kicsit sózd meg,és tedd be a sütőbe. Légkeveréssel 160 fokon max.20 perc alatt kész. És bár végigolvasni kínszenvedés lehetett,elkészíteni nagyon gyorsan lehet,és nagyon finom!:D:D:D Jó étvágyat! Na megint sok volt belőlem,el is köszönök, pusszantáááááááááás
Bejegyezte:
csetnagyi
dátum:
8:59
7
megjegyzés
2007. november 21., szerda
Emlékek.............
Minden napomat azzal kezdem(miután letudom a kötelező köröket házimunkailag),hogy olvasom a blogjaitokat. Nagyon jó látni,hogy fejlődnek gyönyörű csemetéitek és olvasni a napi történéseket. És pirulva vallom be,hogy igenis irígykedem.Én,aki még soha senkitől nem irigyeltem semmit! Ha leírom a történetet,rá fogtok jönni,hogy miért. Nagyon régi az emlék,több mint 10 éve történt,de amíg élek fájni fog és gyötörni,hogy vajon mit rontottam el,mit csináltam rosszul. Ott kezdődött,hogy megszületett a nagyon várt kisfiam. Akkor még nem igazán volt divat a baba-mama szoba,ráadásul császárral segítették erre a világra, 3 napig kaptam az infúziót utána,és szó sem volt arról,hogy együtt maradjunk a csemetével. 8 nap után mehettünk haza a pöttömmel és alig vártam,hogy ismerkedhessünk. Azt hittem,ez lesz életünk legszebb időszaka,de nem így történt,legalábbis az első 6 hónapban nem. Az első 3 hétben nappal nem volt különösebb gond,mert bár nem aludt a drága,de csendben volt,mert mindíg volt körülötte valaki(volt segítségem).Igaz,az éjszakák már akkor kemények voltak,mert a fürdés,vacsi után 1 órát aludt,és aztán kezdődött a "buli". Kb. 9 órától hajnali 4-5 óráig sétáltunk vele felváltva az apjával,mert ha csak 1 percre leültünk,akkor volt ám reklamálás,de olyan,hogy az egész lépcsőház hallotta! Nem kért enni,láthatóan nem fájt semmi......nézelődött,de csak és kizárólag séta közben!! Aztán mikor kukorékolt a kakas a szomszédban,akkor szopizott,és elaludt végre! Kb. 2 órát.Aztán kezdődött a nap. Természetesen napközben sem pihentünk,a mai napig nem értem,hogy ez a gyerek hogy nőtt fel,mert szó szerint sosem aludt!!! Közben pedig gyönyörűen fejlődött. 3 hét után kezdődött a nappali műsor is,mert akkor már kettesben voltunk a drágával,és mivel bébihordozónk még nem volt,így nem tudtam magammal vinni a konyhába,fürdőszobába stb. Ha nem látott,szirénázott. Főznöm mosnom kellett,így aztán rohangáltam mint a mérgezett egér ki-be..........hát mit mondjak,nem volt éppen ideális a helyzet. Próbálkoztam én mindennel,szólt neki a rádió,fennhangon énekeltem(gondolhatjátok,hogy örültek a szomszédok,mikor ezt abbahagytam:D:D),hogy ne érezze magát egyedül,de semmi sem vált be.Sétáltunk rengeteget,de lejárhattam a lábam,nem aludt el....nézelődött. Amikor a ház sarkához értünk,akkor gondolhatta,hogy:na innen már ismerem az utat,nem érdekes,alhatok-akkor elaludt. És bizony legalább fél órát pihent is! Lenn a ház előtt,mert ha felhoztam babakocsistól,akkor kipattant a szeme. És ez így ment 3 hónapig:éjjel -nappal szolgáltattuk a műsort a lépcsőháznak,bár sosem tapsoltak vissza bennünket,nem is értem,hogy miért.:D:D:D Szóval mikor 3 hónapos volt a drágám,akkor kaptunk egy bébihordozót,és attól kezdve a nappalaink szuperek voltak,még a WC-re is jött velem.:D Az éjszakák szó szerint pocsékak voltak,rettegtem tőlük,mert ha aludt 1-2 órát,utána legalább annyi ideig szórakoztatni kellett uraságát. Mit mondjak,a zombi hozzám képest szalonképes úriember lehetett.Sokszor tudtam volna állva is elaludni(lehet,hogy meg is történt,nem tudom:D) és ennek egyenes következménye volt,hogy nem voltam már olyan türelmes,mint kellett volna, és szó szerint nem emlékszem,mikor kezdett el mosolyogni,gügyögni,stb. Összemosódtak a napok,és nekem már csak az aktuális nap túlélése volt a fontos,és a remény,hogy holnap talán jobb lesz. Aztán eljött a megváltó 6 hónapos kor!! Napközben szépen elvolt velem,éjjel pedig bár 8-10 alkalommal felébredt,de nem igényelt órákig tartó foglalkozást.(mellesleg ez 3 éves koráig tartott éjjel!) Innen már valóban csodálatos volt anyának lenni,és emlékszem is mindenre. De amíg élek,nem felejtem el a "rémálmot"ami ezt megelőzte. Nagyon fáj még most is.Nem magam miatt,láthatjátok túléltem:D:D hanem Attila miatt!! Ez az időszak neki biztos sokkal nehezebb lehetett mint nekem,hiszen nem ok nélkül csinálta a műsort állandóan. És most,10 évvel később sem tudom,hogy mivel váltottam ki ezt a viselkedését!!! Szerencsére "megbocsátotta"nekem azt az időszakot,a kapcsolatunk nagyon szoros,felhőtlen(néha azért kicsit viharos:D:D),de ha tehetném,visszaforgatnám az időt,hátha másképp alakulna az az első 6 hónap. Szóval mostmár talán értitek,hogy miért szoktam irígykedni Rátok,akik boldogan tudtok babázni akár az újszülött babátokkal is. Húúúúúúúúúúúú,nagyon hosszú lettem,köszönöm,ha van valaki,akinek volt türelme végigolvasni. Pusszantás Nektek
Bejegyezte:
csetnagyi
dátum:
8:32
10
megjegyzés
2007. november 20., kedd
Apró sikerek....
Na mit szóltok? Teljesen egyedül kivettem a bejegyzéseknél a szómicsodáló micsodát! (legalábbis remélem!:D Kérek szépen visszajelzést,hogy van-e még!) Éééééééééééééééés beállítottam a kommentelős órát is-tisztára el vagyok magamtól ájulva,hogy mire vagyok képes!:D:D:D:D
Bejegyezte:
csetnagyi
dátum:
12:26
4
megjegyzés
Nyílt nap
Sziasztok! Mindenkinek köszönöm,hogy ide is utánam jött!♥ Igyekszem kellemesebbé tenni számotokra a blogot és ehhez kérem a segítségeteket továbbra is. Szóljatok lécci,ha valami nem tetszik, kis segítséggel(Orsika:)) megpróbálok változtatni rajta. Előre is köszönöm. Remélem mindenkinek jól telt az éjszakája,az enyém klassz volt,nem háborgatott senki:) és most kivételesen a fájás sem ébresztett fel. Nagyon készültem,hogy ma bemegyek a Gimibe (fiókám 8 osztályos gimit kezdett az ősszel), ugyanis nyílt nap van,de még időben kiderült,hogy ma a vidéki gyerekek szüleit várják.:( No nem a gyerkőcömtől tudtam meg,ő valahogy mintha nem is odajárna,mindent elfelejt közölni,felírni stb. Nagyon szerettem volna bemenni,mert ugyan már csak halványan,de azért vannak kétségeim,hogy jól döntöttünk-e,amikor a gimnáziumot választottuk. Szerencsére okos,értelmes kölköm van,(ezt nem én állapítottam meg,az eddigi tanárai ismételgetik sűrűn) így a magasabb szintű követelmény nem jelenthet gondot,de mégis olyan dologban döntöttem 1 évvel ezelőtt,ami az Attila következő 8 évét meghatározza. Igaz,mindezt vele együtt,az ő véleményét erősen figyelembe véve döntöttük el, de majd tapasztalni fogjátok,mikor a csemetéitek elkezdik az iskolát,hogy nagyon nagy felelősséggel jár,és nagyon nehéz a megfelelő iskolát kiválasztani. Na,ennyit a füstbe ment iskolalátogatásról:) Mámeg nem jut eszembe,hogy mit akartam még írni.......... Ja,igen. Ha valakit zavar,hogy a nevetek (amit eléggé el nem itélhető módon kisbetűvel írtam válogatás nélkül-de már javítom is!!) a "csetnagyi" címből kiindulva "gyerekeim" cím alatt találtok,akkor kérem szépen jelezze! Bár csak a szeretet (és Orsika:D) ihlette,nem szeretném,ha valakinek ebből gondja volna♥ Mára ennyi voltam. Szia mindenkinek
Bejegyezte:
csetnagyi
dátum:
7:36
3
megjegyzés
2007. november 19., hétfő
Az új otthon...
Hát szia mindenkinek! Remélem tetszik az új környezet. Félreértések elkerülése miatt:a fénykép a háttérben nem az én kiskori képem!:) Egyébként minden amit itt láttok,Orsi barátosnémnak köszönhető,ugyanis segítség címszóval az egészet Ő hozta össze. (Orsikám még egyszer ezer köszönet érte♥) Az a helyzet,hogy változtatnom kell a megszokott napirenden. Minden napomat úgy kezdem a gép előtt,hogy végigolvasom a "gyermekeim"blogját,kommentelgetek,ha eszembe jut valami. Ez ma is így történt,és mire ideértem a saját blogomhoz,mindent elfelejtettem,amit írni akartam. És mivel nagyikorú vagyok,sajnos azóta se jutott eszembe.:):) Marigold drága,bocs a tegnap esti altató elmaradása miatt, ha ezen ma nem alszol el,akkor megpróbálom összeszedni maradék agyamat,és írok neked mesét:) Mindenkinek,aki szakított rám időt pusszantás
Bejegyezte:
csetnagyi
dátum:
15:17
6
megjegyzés
első
Íme az első bejegyzés, ez még szorsitól, próbaképpen
Bejegyezte:
csetnagyi
dátum:
13:47
0
megjegyzés
Címkék: első





