Tiszta hülye vagyok!!

Hát lányok, nem gondoltam volna magamról, hogy ennyire paraanyu vagyok még most is, mikor a fiókám közelebb van a 12-ik évéhez, mint a 11-hez.
Az történt ugyanis, hogy a 11 éves korban esedékes védőoltását ma kapja meg a drágám, a suliból viszik át őket a rendelőbe.
A legelső, még a kórházban megkapott védőoltását kivéve, minden egyes alkalommal, mikor mennünk kellett szurira, én bizony elmondtam a pöttömnyi gyermekemnek, hogy ma bizony egy kellemetlen, de mindenképpen szükséges dolgon kell átesnie. Fájni fog, talán csípni is egy kicsit, de ne aggódjon, ott leszek vele, nem lesz semmi baj. Szerencsére nagyon rendes dokinénink van, engedte, hogy öleljem közben a gyerkőcömet. Nem is volt soha semmi gond, még csak nyikkanni se nyikkant a drágám. Erre ma nélkülem fogják szurkálni.
Jó, tudom, hogy nagyfiú már, nem is engedné hogy ott legyek vele (mert az már ciki), de mégis elszorul a torkom, ha eszembe jut. Márpedig sűrűn eszembe jut. Pontosabban ki se nagyon megy a fejemből. Na ezért vagyok hülye. Valószinűleg, míg élek, sosem fogom tudni torokgombóc nélkül elviselni, ha valami történik a fiammal, legyen az csak egy vacak védőoltás is. Főleg, ha nem lehetek vele, amire egyre több az esély, lévén félig már felnőtt a drága.
Ezzel kapcsolatban egy hülye kérdés: Szerintetek adjak Neki estére lázcsillapítót?
Nem is terhellek Benneteket tovább a hülyeségemmel, legyen szép napotok!
Pusszantás