11 éves emlékek

Éppen 11 éve annak,hogy asszem 35 hetes kismamaként először zavartak be a kórházba,mert kereszben feküdt a drága gyerekem,és ettől nagyon megijedt a doki. Természetesen,mire beértem a kórházba akkorra visszacsüccsent a pöttöm fiam,de akkor már nem engedtek haza,mondván maradjak ott egy kicsit. Érdekes volt a felvételi vizsgálat, 5-6 tanuló NŐVÉR (14-15 évesek) kukkoltak befele a "kijáraton"-mit mondjak,nem szerettem őket érte, megalázó volt,és nem is hiszem,hogy nekik azt feltétlenül látni kellett volna,mivel nem szülésznőnek készültek! Na mindegy, túlestem rajta,fátylat rá. 3 napig élveztem a kórház vendégszeretetét,aztán haza mehettem,szerencsére. Örömöm nem tartott sokáig,a két hét múlva esedékes NST vizsgálaton aludt a gyerkőc,ébresztés nuku, irány a kórház,a nem tökéletes szívhangok miatt. Ott találkoztam a dokival,aki addig a tanácsadáson volt velünk, küldött rögtön a szülőszobára! Kikértem magamnak,mondván én még nem szülök,nincsen semmi bajom,vigyorogva világosított fel,hogy nem szülni küld,de csak ott van NST gép. Így aztán hajlandó voltam elindulni:D Természetesen már felrázta a busz a gyerkőcömet,tökéletes volt az eredmény, csóválta is a fejét a szülésznő,hogy miért küldtek be, úgyhogy lelkesen készültem hazamenni. Pont addig hittem az otthoni alvásban,amíg 26-an meg nem vizsgáltak,ultrahangoztak,megerőszakoltak(sikertelen amnioszkópia,vagy mifene tökéletesen zárt méhszáj miatt). Jó, nem pontosan 26-an voltak,de aki arra járt,és fehér köpenye volt,az mind belém kotorászott kicsit,nehogy jól érezzem magam!:D Meghozták a döntést,hogy "idős elsőszülő vagyok, hatalmas, farfekvéses babával" úgyhogy költözködjek be a Terhespathológiára. Nem örültem. A következő hetek azzal teltek,hogy aki élt és mozgott,(kivételt képeztek a karbantartók,de szerintem csak azért,mert nem értek rá:D:D),az minden nap megvizsgált, naponta mentem ultrahangra, 2 naponta Bemutatásra. Nem tudom ismerősen hangzik-e valakinek ez a procedúra(bemutatás),de ez egy szörnyen megalázó,fájdalmas valamicsoda volt,aminek a hallatán már kivert a víz. Az összes főorvos azzal kínlódott ezen a nemes eseményen,hogy legalább könyékig eltűnjön bennem,bizos kezet akartak fogni a kisfiammal:D:D Egy alkalommal a doki feje remegett az erőlködéstől,hogy el tudja végezni,amit elhatározott! Szivesen lerúgtam volna az orrát,olyan pokoli fájdalommal járt a tevékenysége. Ja,és a mai napig fogalmam sincs,miért történtek ezek a procedúrák,mert csak engem nem világosítottak fel róla. A kérdésemre,hogy akkor hogyan tovább,azt mondták,hogy nagy baba,faros,valószinűleg császár,de majd szülés közben kiderül. Na ebből nem kértem,úgyhogy elcsíptem a legkevésbé kínosan matatós dokit,és megkértem,hogy vállalja el a sorsunk rendezését. Nem akartam a gyerekemet kitenni annak,hogy bármi rossz történjen vele a "majd kiderül,mi lesz" közben. Azért írtam le részletesen az állandó vizsgálatokat, mert érdekes módon SENKI nem vette észre,hogy szakszerűen írva"térdtartás" esete forog fenn,tehát ha elindult volna Attila,akkor a térdeivel "tekintette"volna meg a világot először!!! Ez csak műtét közben derült ki,amit szerencsésen elintézett Jakab doktor(örök hálám üldözze). Neki köszönhetően úgy alakult a sorsunk,hogy minden próbálkozás, kisérletezés nélkül(ami a fiam életébe is kerülhetett volna) 1997.február 18-án 9.25-kor programozott császár keretében látta meg a világot Attila, 10/10-es Apgarral. És már akkor volt véleménye a körülötte lévő ismeretlenről,mert mielőtt kiemelték volna,csak azt hallottam,hogy: "jééééééé,pisil!" Megtisztelte az őt háborgató személyzetet:D:D És bár a "hagyományos" módon nem szültem,azt sem tudom,milyen a vajúdás, azért nagyon élénken bevésődött a történet. A műtét minden percére emlékszem. Ja,és hogy mindezt miért írtam le? Hát azért,mert tegnap este erről kérdezett a drága gyerekem(nem először,és nyilván nem utoljára), és gondoltam leírom,hátha 1 év múlva megzakkanok,és akkor legalább el tudja olvasni a fiókám:D:D (meg egyébként se volt most más mondanivalóm:D)
Mindenkinek köszi,aki végigolvasta, és a tegnapi kommentekért is imádollak Benneteket!♥♥♥ Legyen szép napotok!