2008. december 31., szerda
Bejegyezte:
csetnagyi
dátum:
17:03
4
megjegyzés
2008. december 23., kedd
Bejegyezte:
csetnagyi
dátum:
13:05
1 megjegyzés
2008. november 12., szerda
Búcsú
Sziasztok!
Még nem tudom, hogy átmeneti, vagy végleges lesz-e a búcsúm. Mindenesetre most elköszönök egy időre. Annyira semmi említésre méltó nem történik körülöttem, panaszkodni nem akarok, az meg unalmas lenne, ha csak azt írogatnám, hogy ma sem történt semmi.
Mindenkinek köszönöm, aki aggódott értem, hiányolta az irományaimat♥
Igazából ezért ültem most ide, hogy megnyugtassak mindenkit, és pironkodva bevalljam, jól vagyok, nem betegség akadályoz az írásban. Nem zárom még be a blogot, mert remélem, hogy hamarosan helyére kerül minden a lelkemben, és akkor folytatom az írást.
Kicsit más:
Meghökkenve vettem észre, hogy egy pár kedves ismerős (már nem merem leírni, hogy barát) egyszerűen kitörölt az "Őket olvasom" "Kedvencek" stb. listájáról. Bár már rég voltam ovodás, mégis megpróbálom megérteni, vagy ha nem is értem, tudomásul veszem. Ezúton közlöm az érintetekkel, ha olvasnak még egyáltalán, hogy én attól még kedvelem Őket.
Amit viszont végképp nem értek, és nagyon sziven ütött, hogy az egyik nagyon kedves, nagyon barátnak tartott blogger visszavonta a meghívómat, így mostantól nem olvashatok Róluk. Ez tényleg fáj.
Na de félre bánat! Ezentúl is olvasok minden kedves barátot,( már ahová beengednek) és igyekszem megerőltetni magam, hogy jelezzem is, ott jártam.
Mindenki vigyázzon magára, legyetek jók, puszi minden erre járónak!
Bejegyezte:
csetnagyi
dátum:
18:21
9
megjegyzés
2008. szeptember 29., hétfő
Helyzetjelentés a fertőző osztályról!:D
Üdvözlet mindenkinek a fertőző részlegből, ami jelen esetben "óriási" lakásunk 53 nm-ből pont azt a helyiséget jelenti, ahol éppen tartózkodom:D
Csak megnyugtatás képpen közlöm, hogy neten keresztül nem fertőzök, tehát ha valaki ne adj Isten vírust kapna a gépére, akkor az nem én vótam!:D
Pénteken kezdődött csúfocska gyengélkedésem, de akkor nem értem rá foglalkozni vele, mert egyetlen gyermekemet hazaküldték a suliból, mivel borzalmasan fájt a háta. Azt hiszem, nem kell mondanom, hogy a frász jött rám, ahogy megláttam Attilát halál sápadtan, alig mozogva bevánszorogni az ajtón. Bár azt hittem, hogy majdnem 12 év után már nem tud meglepni engem a gyerkőc betegségügyileg, most férfiasan bevallom, teleraktam a gatyámat ijedtemben. Bár gyanítottam, hogy csak rosszul mozdulhatott és ezért a fájdalom, de látni egy ekkora gyereket összeharapott foggal tűrni a fájdalmat- borzasztó volt. Megvártam míg hat a fájdalomcsillapító, aztán irány az orvos. Szerencsére semmit nem talált a dokinénink, de azért elküldött bennünket röntgenre, amit ma délelőtt tudtunk megejteni, mert péntek délután nálunk az egészségügyben már a fű se nő. Hál' Istennek, szombat reggelre elfújták az összes fájdalmát a csemetémnek és azóta sem tért vissza.
Szombat reggelre viszont engem akart lekapni a lábamról ez a csúnyácska megfázás, vagy mi. Az orrom már leesni készül, fáj, kiszáradt a rengeteg fújástól. Valószinűleg én tartom el pillanatnyilag az egyik papírzsebkendő gyártó üzemet és felmerült bennem, hogy esetleg ők küldték rám ezt a nyavalyát, a forgalom fellendítése végett:D:D Igyekszem eleget tenni az elvárásaiknak, napi 100 pzs nem elég a szuszogóm karbantartására.:D
A torokfájás és csúnya nátha mellett mégis az a legnagyobb bánatom, hogy nem tudok egy jóízűt röhögni, mert akkor köhögni kezdek. Ez már büntetés nekem. Ráadásul imádott kölköm nagyon együttérez velem, olyannyira, hogy csak és kizárólag velem egy légtérben hajlandó tartózkodni, pedig a szobáján kívül minden helyiséget fertőzőnek minősítettem! Nem titkolt szándéka, hogy megszerzi magának a lógásra jogosító vírusaimat. Ez úgy tűnik sikerült is neki, mert már jól halad a köhécseléssel, fáj a torka és náthás is. Úgyhogy mielőtt még esetleg anyai szigoromtól elkeseredetten ("úgyis mész iskolába büdös kölök":D) talál magának egy aktívan fertőző leprást, vagy valami más "szimpatikus" betegséget hordozó és erősen fertőző egyént, elviszem holnap a dokinénihez.:D
Mivel elérkezett az idő, hogy megigyam mézes csipkebogyó teámat, a távozás hímes mezejére lépek.
Mindenki legyen jó és egészséges, pusszantás minden erre járónak.♥♥♥
Bejegyezte:
csetnagyi
dátum:
16:56
2
megjegyzés
2008. szeptember 17., szerda
Tiszta hülye vagyok!!
Hát lányok, nem gondoltam volna magamról, hogy ennyire paraanyu vagyok még most is, mikor a fiókám közelebb van a 12-ik évéhez, mint a 11-hez.
Az történt ugyanis, hogy a 11 éves korban esedékes védőoltását ma kapja meg a drágám, a suliból viszik át őket a rendelőbe.
A legelső, még a kórházban megkapott védőoltását kivéve, minden egyes alkalommal, mikor mennünk kellett szurira, én bizony elmondtam a pöttömnyi gyermekemnek, hogy ma bizony egy kellemetlen, de mindenképpen szükséges dolgon kell átesnie. Fájni fog, talán csípni is egy kicsit, de ne aggódjon, ott leszek vele, nem lesz semmi baj. Szerencsére nagyon rendes dokinénink van, engedte, hogy öleljem közben a gyerkőcömet. Nem is volt soha semmi gond, még csak nyikkanni se nyikkant a drágám. Erre ma nélkülem fogják szurkálni.
Jó, tudom, hogy nagyfiú már, nem is engedné hogy ott legyek vele (mert az már ciki), de mégis elszorul a torkom, ha eszembe jut. Márpedig sűrűn eszembe jut. Pontosabban ki se nagyon megy a fejemből. Na ezért vagyok hülye. Valószinűleg, míg élek, sosem fogom tudni torokgombóc nélkül elviselni, ha valami történik a fiammal, legyen az csak egy vacak védőoltás is. Főleg, ha nem lehetek vele, amire egyre több az esély, lévén félig már felnőtt a drága.
Ezzel kapcsolatban egy hülye kérdés: Szerintetek adjak Neki estére lázcsillapítót?
Nem is terhellek Benneteket tovább a hülyeségemmel, legyen szép napotok!
Pusszantás
Bejegyezte:
csetnagyi
dátum:
9:11
3
megjegyzés
2008. szeptember 15., hétfő
Rövid beszámoló
Sziasztok!
Jövök már, jövök.....
Az elmúlt két hétben bőven lett volna mit írnom, most persze nem jut eszembe semmi, szokás szerint.
Azért nem írtam, mert séta közben nem nagyon tudok blogot írni. Ugyanis bekeményítettem (magammal szemben) és elhatároztam, ha négykézláb is, de elindulok újra sétálni a tesómmal és a fiókámmal délutánonként. Ez régen is szokásunk volt, de mióta ilyen nyamvadt vagyok, nem mertem belevágni. Most viszont összeszedtem magam és elindultunk.
Olyan szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a lakótelepünk a város szélére épült, így szerencsére nem a betont kell koptatnunk séta közben, hanem isteni füves fás bokros részen sétikálhatunk a majdnem tökéletesen friss levegőn. Azért csak majdnem, mert mióta megépült az elkerülő, azóta kivágtak egy jó nagy darab erdőt ( a fene a kezüket!), meg bónuszként már az elkerülő benzingőze is erre jön időnként, de mégiscsak jobb, mint a városban. A sétának köszönhetően (bár mindenem sajog:D úgy mint máskor) sokkal könnyebben jön a levegő cipekedés közben is és az emeletre való feltrappolás közben is. Arról nem is beszélve, hogy nagyon jókat beszélgetünk közben. Minden sétánk végén kilátogatunk a sportpályára, ahol én már csak lelkes szurkoló vagyok, míg a tesóm és a fiókám futnak! Ezeknek a programoknak köszönhetően a gyereknek nem kell füstölgős fenékenbillentéseket igérgetnem esténként nemalvás miatt, legkésőbb 10-kor már ájultan alszik a drága.
A suliban minden rendben, eddig összesen 3 jegye van Attilának, de az mind ötös.(matek, magyar, töri) Szenzációs pedagógus az osztályfőnöke! Most jól elmondom Nektek, hogy miből jöttem rá.(eddig is tudtam ám!:D) Az első héten történt, hogy az én drága kisfiamnak nem nagyon akaródzott felteeni a pracliját óra közben, hanem csak úgy nemes egyszerűséggel közölte a mondanivalóját. Ez ebben a korban már nem illő, tehát fel lett szólítva, hogy duguljon el.(persze nem így, ezt csak én egyszerűsítem most le:D) Mivel ezek után is volt még mondandója egyetlen gyermekemnek, büntetésből meg kellett tanulnia Arany János életrajzát. (Ja, az o.fő a magyar tanáruk is) Megtanulta. Következő magyar órán Kata kiállította az osztály elé, és Attilának diktálni kellett amit megtanult, hogy a többiek le tudják írni, mert ezt ugye mindenkinek tudni kell. Közben Kata csak a nagyon durva hangoskodókat állította le. Óra végén odament a fiókám a tanárnőhöz és férfiasan beismerte, hogy borzasztó rossz úgy beszélni az osztályhoz, hogy dumálnak közben! Azóta csöndben van a gyerekem minden órán!!! Szóval le a kalappal Kata előtt. A gyerkőc a saját bőrén tapasztalta, hogy milyen zavaró a közbekotyogás óra közben. Szerencsére van olyan értelmes a kölköm, hogy ezt belátta. Ja és kapott egy ötöst is.
Bár volna még mit írnom, de lassan már lekúszik az asztalról a pizzatésztám (szerintem a kelesztőt már rég elhagyta:D), úgyhogy megyek konyházni.
Mindenkinek cuppantás!
Bejegyezte:
csetnagyi
dátum:
8:15
3
megjegyzés
2008. szeptember 1., hétfő
Szeptemberi bejelentkezés
Sziasztok!
Itt a szeptember és igéretemhez híven én is itt vagyok. Kicsit párás szemmel. Lekisértem a hatodikos nagyfiamat (mert ugye ciki már anyával menni a suliba, ezért továbbra is a tesómmal jár:D) és összetalálkoztam a szomszéd kisfiúval, aki ma először indult iskolába. Istenem, annyira apró még a drága és vége az igazán gondtalan gyermekéveknek......
Természetesen eszembe jutott Reni Áronja és Puccosom Pannája is, no meg Dork@ Pankája..................aki most hirtelen nem jutott eszembe, attól elnézést kérek..................öregszem:D
Hát anyusok, ma nem cserélnék Veletek. Bár felemelő érzés is, hogy "iskolás a csemetém", ugyanakkor visszavonhatatlanul elindul a gyerkőc a felnőtté válás útján. Sok sikert az iskolába indulóknak! Kívánok Nekik olyan tanító nénit, aki mellett megszeretik az iskolát és aki kedvesen és biztos kézzel vezeti be őket a "tudományok" világába!♥
Más.
Olvasgattam a blogokat és Mianunknál láttam, hogy a múlt héten az Alpokban jártak. Ennek kapcsán eszembe jutott egy régi élmény, amire nem vagyok büszke. A mai napig elpirulok, ha eszembe jut. De mivel van humoros oldala is a dolognak, megosztom Veletek.
Olaszországban jártam a munkahelyem által szervezett úton. Busszal mentünk-jöttünk. Hazafelé az utolsó program volt, hogy megnézzük a napfelkeltét a Wörthi (asszem nem így kell írni, de most nem nézek utána) tó partján. Aznap éjjel már elaludtam a buszon, sikeresen meg is tanultam horkolni:D Tudni kell rólam, hogy ébredés után az első dolgom, hogy indulok a WC-re. Tehát felébredtem, letámolyogtam a buszról és rögtön a nyilvános után néztem. Körülöttem mesébe illő alpesi házak, haraphatóan friss levegő, csodálatos tó................WC meg sehol. Bár már erősen görcsöltem, mégis levánszorogtam a partra, bízva benne, hogy legalább egy szimpatikus bokrot lelek, ahol pisilgethetek egyet. Csalódásom határtalan volt, mert ott, ahol megálltunk, még fű se nagyon volt a parton, nemhogy bokor! Indultam vissza, hogy rákérdezzek, vajon mikor közelítünk meg egy olyan parkolót, ahol helye van az illemnek. A tópartról még fel tudtam evickélni iszonyatosan görcsölő alhassal, de aztán egy tapodtat sem. Ott áltam egy csodálatos ház kerítést helyettesítő hatalmas tujái mellett és azt hittem szétrobban a húgyhólyagom, annyira fájt. Egy lépést se tudtam menni. Nem sok lehetőségem volt..............vagy ott ahol vagyok leguggolok, vagy összepisilem magam. Pironkodva bár, de az első alternatívánál maradtam. Bíztam benne, hogy mélyen alszik még a ház népe, mert bár akkor még esztétikus látványt nyújtottam letolt gatyával, de mégsem hiszem, hogy örült volna neki a tulaj, hogy egy hülye magyar hajnalok hajnalán a kertjében pisilget.:D Jelzem, azután, hogy megszégyenülve megöntöztem az osztrák kertjét, elindultunk és kb. 10 perc múlva megálltunk a tó partján egy olyan parkolóban, ahol még zuhanyzó is volt, nem csak WC!! Elég csúnyákat gondoltam a sofőrünkről:D Szóval nekem mostmár míg élek, ez a kaland fog eszembe jutni az alpesi házak láttán:D
Lenne még mit írnom, de hagyok holnapra is, mert ugyi több nap, mint kolbász. Ezzel a népi bölcsességgel zárom mai irományomat:D Puszi minden erre járónak!♥
Bejegyezte:
csetnagyi
dátum:
7:45
9
megjegyzés
2008. augusztus 16., szombat
Kiegészítés!
Dóritól is megkaptam a stafétát!
Ezúton köszönöm mindkét drága barátomnak, hogy gondoltak rám és kíváncsiak, hogy mit tömtem a buksimba tizenévesen:D
Most leírhatnám a többi finomságot (mini vaj, Sport sajt, parizer, stb.) ami még eszembe jutott, de nem teszem. Hehe, azé mégis leírtam:D
Lányok, köszönöm, hogy gondoltatok rám!♥♥♥
Bejegyezte:
csetnagyi
dátum:
8:51
2
megjegyzés
Staféta, ami miatt megint klaviatúrát ragadok:D
Szia mindenkinek!
Mostanság nagyon úgy tűnik, hogy csak akkor jövök, ha feladatot kapok.
Pedig lett volna mit leírnom (már egy hete szórakoztat engem az én drágám), de mire ide jutottam jól el is felejtettem mindent. Hiába na.............ez már az aggkori szenilitás:D Egyébként jól vagyunk, fiókám az apjánál, uram a sarkamban egész nap:D és nézzük az Olimpiát. Kb. 2 órája végre ideért a nagyon várt hidegfront, és így most hűl a lakás szerencsére. Már nem lehetett megmaradni a benti hőségben.
Na és akkor jöjjön az, amiért jöttem!
Drága Anámtól megint feladatot kaptam. Először úgy gondoltam, hogy csúnyán kitolt velem a drága, mert nekem ugyan nem jutik eszembe semmi.
Aztán ahogy telt az idő, úgy jöttek sorban a réges régi kedvencek, olyan sok, hogy most azért vagyok bajban, hogy vajon melyiket örökítsem itt meg.
Az első, igazán nagybetűs kedvenc a DIÓS KOCKA.
Képet nem leltem róla, de talán valaki emlékszik még rá rajtam kívül. Ez egy kb. 3x3cm-es kocka csoki igazi diós meg nemtommilyen töltelékkel. Mmmmmmmmmmmm. Még most is nagyokat nyelek, ha eszembe jut. Amikor egy nyári szünetben mezőgazdasági munkásként tevékenykedtem(ribizlit szedtem....brrrrrrrrr:D), csekélyke béremen az utolsó fillérig Diós kockát vettem. A rosszullétig tömtem vele magam:D De ennek ellenére nem utáltam meg, sőt! A mai napig hiányzik.
A másik régi kedvenc amit kiválasztottam, nem édesség.
Ő a Tejfölös túró.
Egyébként is imádom az összes létező tejterméket, de ez valami isteni finom volt. Sokszor csináltam-és csinálok a mai napig is itthon, de az nem olyan. Sosem tudtam úgy eltalálni az arányokat, hogy ugyan olyan finom legyen. Még reklámot is csináltak a kedvencemről anno:D
Végtelen sok kedves íz talált meg még most is, miközben írok, de hagynom kell másnak is nosztalgiázni valót.
Viszont bűnös kíváncsiság emészt, hogy kedves barátaim közül háromnak- név szerint Fridának, Beszternek és Miannak-milyen rég elfeledett és kedves íztől indul be a nyálelválasztása:D Nálatok a staféta csajok, hajrá!
Minden erre járónak óriási cupp! Ha hamarabb nem, szeptember elejétől megint jövök. Addig legyetek jók!
Bejegyezte:
csetnagyi
dátum:
8:02
0
megjegyzés
2008. augusztus 1., péntek
Díjat kaptam!
Bejegyezte:
csetnagyi
dátum:
13:08
0
megjegyzés
2008. július 30., szerda
Sziasztok!
Új szórakozást találtam. Miután lenyúltam drága Anámtól ezt az izét, ami állítólag megszámlálja az érdeklődőimet és be is azonosítja a lakhelyüket, azóta rettentő jót szórakozom azon, hogy pédájul Timbuktuból is nézegeti valaki a kutyuskáimat. Jó, nem konkrétan Timbuktu, de halvány gőzöm sincs, hogy hol lehetnek azok a városok, amiket kiír. Majd jól utána nézek, ne maradjak tudatlan. Egyébként szerintem nem is működik rendesen ez a dolog, mert engem sehol nem azonosít be!!! Hallatlan!! :D:D Nem azt vártam, hogy kis városunk nevét kiírja, de a legközelebbi nagyvárost igazán jegyezhetné a rendszer. Felháborodásom határtalan!:D:D Mi az, hogy engem észre sem vesz???:D:D Hát azé nőttem ilyen szép nagyra, hogy egy ilyen rendszer semmibe vegyen??:D Csalódottan vettem tudomásul, hogy szép nagyra nőtt szervezetemet és a gyönyörűséges számítógépemet nem veszi észre:D
Viszont támadt egy remek ötletem! Pont most, amíg itten keseregtem a láthatatlanságomon! Úgyis munkát keresek, és itt a lehetőség! Ha már láthatatlan vagyok, akkor jól felajánlom az összes kormányzati szervnek a működésemet. Titkosügynök leszek!!:D Remélem jól fizetnek:D
Ha mégsem jönne össze, arra az esetre kérem szépen Betti barátnémat, hogy dobjon már két szót arról, hogy mégis milyen jellegű melóra akarok jelentkezni. aranylabda@exanet.hu ide kérném szépen. Köszönöm előre is drága!♥ Meg mernék esküdni rá, hogy tegnap este megírtam kívánságomat a c-boxodba, de ma reggel nem leltem az irományomat Nálad. Mondom én, hogy láthatatlan vagyok!:D:D Ja és meg is köszöntem a segítségedet!♥
Egyébként nálunk semmi különös nem történik. Az uram melózik, gyerkőcöm unatkozik. Előbbit könnyen, utóbbit nehezebben viselem:D
Éjjel 1-kor még átjön hozzám, hogy mennyire unatkozik! Olyankor már üvölteni tudnék, de tekintettel serdülő gyermekem lelkivilágára és a szomszédaim éjszakai nyugalmára, csak szép csendesen javaslom, hogy esetleg alhatna, akkor nem unatkozna! Nem elég, hogy 3 éves koráig minden éjjel program volt, 11 évesen se hagy aludni:D Hiába na, ezt dobta a gép. Azé még imádom♥
Na megyek tovább, mielőtt felébred a drága gyermek még elolvasnálak Benneteket.
Pusszantás minden erre járónak (még a Timbuktuiaknak is:D:D)
Bejegyezte:
csetnagyi
dátum:
9:14
3
megjegyzés
2008. július 24., csütörtök
SOS!!!
Valaki segítseeeeeeeeeeeeen!!
Hogyan kell visszavarázsolni az órámat??? Vagy visszajön magától, ha kicsavarogta már magát?? Nem lehet ilyen hűtlen a kutyusom.
A segítséget " Szomorú gazdi" jeligére kérném szépen!
Előre is köszi!♥♥♥
Bejegyezte:
csetnagyi
dátum:
18:12
2
megjegyzés
Üveggolyó Dóritól
Na szóval: elég sokáig melengettem a golyókat, most leírom végre, mi jutott eszembe az ABC betűiről
A- Attila
Á- álmok
B- barátok, bizalom
CS- család
D- diploma
E- eleven
É- életrevaló
F- felelősség
G- gondok
Gy- gyerekek
H- hűség
I- igazság
J- Jégtánc (kedvenc könyv)
K- kikapcsolódás
L- Laci sógor (Ő beteg)
M- munka
N- nevetés
Ny- nyugalom
O- otthon
Ö- öregség (nem az enyém!:D)
P- pizza
R- remény
Sz- szerelem, szeretet
T- távolság
Ü- üveg, ami kitört az ajtónkból :D
V- vízpart
W- www. bármi, ami így kezdődik
Z- zene
Nem hiányos az ABC tudásom, csak a kimaradt betűkről nem jutott eszembe semmi értelmes:D
Gurítanám tovább, de nincs kinek, mert úgy láttam, hogy minden szeretett virtuális barátom golyózott már. Ha tévednék és van, aki nem kapta még meg, akkor nosza, markolja fel a szerteguruló szépségeket és tegye a magáévá. Csóközön!
Bejegyezte:
csetnagyi
dátum:
17:57
0
megjegyzés
2008. július 23., szerda
Cím az nincs
Sziasztok!
Nagyon régen nem jártam erre. Ennek több oka is van, de igazából a lelkem romossága miatt hanyagoltam az írást. Nomeg drága Bélám tartós itthonléte is eléggé akadályozott:D
De most végre Bélus is útra kelt, a lelkemben is rendet tettem nagyjából. Nem volt könnyű, ugyanis az idősebb sógorom sajnos el fog menni. Jézusom, de borzasztó ezt így leírni!!! Már egy éve tudjuk, hogy tumorral küzd, de kb. 4 héttel ezelőttig úgy tűnt, hogy Ő lesz az erősebb. Mostmár sajnos úgy néz ki, hogy a csoda sem segíthet. Amit most kérek, az az, hogy ne szenvedjen már sokáig.
Az idei nyárral eddig roppant elégedett vagyok. Bár a mostani 15 fokot nem én rendeltem, ne szidjon érte senki:D, de nagyon szeretem a nappali 25-26 fokot és az éjszakai lehűlést. Így nagyon jól érzem magam.
Mámeg minden elfelejtettem, amit írni akartam. Hiába na, elszoktam az írástól.
Ja, volt tűz is szombaton. Itt minden épület két lépcsőházból áll. A mi épületünk első lépcsőházában égett az erkély, miután a tulajdonos reggel elindult nyaralni. Volt izgalom bőven, mert az erkélyablak alatt van a gázkonvektor minden lakásban. Nem hiányzott volna egy nagy bumm. Bár mire kiértek a tűzoltók, akkorra egy rendőr felmászott a MÁSODIK EMELETRE!! egy slaggal és eloltotta a tüzet. Csajok, úgy ment fel, mint egy pók!! Ha nem látom, nem hiszem el! Szerencsés vége lett az esetnek.
Aztán volt nagy röhögés is, mert dolgavégezetten rákönyökölt a srác a korlátra, lenézett és közölte, hogy eddig oké, de hogy fog lejönni?? Elárulom, hogy nem maradt fenn:D
A Dóri által idegurított üveggolyót remélhetőleg holnap fogom felhasználni, ha elég sokáig alszik a csemetém. Már megírtam, csak ide kéne feltenni.
Na ébredt a legény, gépátadás van.
Legyetek jók, minden errejárónak óriási cupp!♥
Ja, kérem az óratolvajt, hogy hozza vissza a kutyusos órámat, mert hiányzik!:D:D:D
Bejegyezte:
csetnagyi
dátum:
9:05
3
megjegyzés
2008. július 7., hétfő
Sziasztok!
Jelentkezem, hogy tudjátok, élek:D Valóban nagyon rég nem írtam, de igazából nem történik semmi említésreméltó. Gyerkőccel jókat vitatkozunk, rötyögünk. A zuram melózik, én pedig munkát keresek ezerrel, mert .......................mert kell. Csak az a baj, hogy az ezer elküldött emai-re ezer semmirevaló munkaajánlat érkezett (hálózatépítés, átverés, adjelegyvagyonértvalamit kategóriákban) Ahhoz, hogy évek óta fájdalommal élek, már hozzászoktam. De azt, hogy nem vagyok jó semmire, nem tudok ELJÁRNI melózni (és itthon végezhető munkát nem lelek sehol) és ebből kifolyólag eltartott vagyok, na ehhez míg élek, nem fogok sem hozzászokni, sem megbarátkozni a helyzettel. Ráadásul most, hogy ez a hónap lett volna az utolsó nagyon nehéz hónapunk (anyagilag), kicsit fellélegezhettünk volna, de nem! Pénteken megkaptuk az éves elszámolást a Tigáztól...................egy világ omlott össze bennem. Valamikor visszavették a a havi átalányunkat, én meg nem figyeltem, hiszen többet fizettünk, mint előtte................most meg leshetek, hogy vajon honnan szedem rá elő a pénzt. Tele van a hócipőm!
Na nem is untatlak Benneteket tovább a nyomorommal.
Azért mert nem írok, mindenkit olvasok minden nap, mikor sikerül kirobbantanom a gép elől a gyerekemet.:D
Mindenkit cuppantok!
Bejegyezte:
csetnagyi
dátum:
9:17
5
megjegyzés
2008. június 11., szerda
Puccosom kívánságára......
Sziasztok!
Ez a bejegyzés kimondottan szeretett Puccosunk kívánságára történik.
Szóval a futam.....
Vasárnap este esett az eső szeretett városunkban. Nem volt vihar, nem volt óriási szél, csak úgy esett. Hat órakor elszállt a net és nem volt műsor a TV-ben. Kezdett felkúszni a vérnyomásom, de gondoltam- nyugi Klári, csak egy óra múlva kezdődik a Forma-1, addig táncsak helyreáll a rend. Meg is történt, kb. 20 perc múlva visszaadták a műsort a kábelesek. Boldogan vártam a futamot..............erre elment az áram!!! Na akkor már igencsak ideges voltam, csúnya dolgokat helyeztem kilátásba, ha nem adják vissza az áramot. Pontosan 7 órakor, amikor kialudtak a piros lámpák Kanadában, visszajött az áram. Teljes boldogság, nem maradtam le semmiről. Sokáig nem tartott az örömöm. Aki látta, tudja, hogy Hamilton az első bokszkiállás közben belerongyolt a bokszutca kijáratánál piros lámpa miatt ÁLLVA várakozó Kimibe!!! Na akkor szakadt a cérnám! Elkezdtem volna nagyon csúnyákat mondani, de az általam ritkán használt ba.....sza meg nem volt elég arra, hogy kifejezzem dühömet!:D:D Álltam a szoba közepén, ügyesen hadonászva, vérben forgó szemmel de semmi csúnyaság nem jutott eszembe!:D:D:D A fiókám meg a páron rettenetesen röhögtek és felváltva kérdezgették, hogy kisegítsenek-e némi káromkodnivalóval:D:D Nem kértem belőle, mert mint minden mást, ezt is saját kútfőből óhajtottam megoldani:D Végül diadalmasan kivágtam, hogy "köcsög Hamilton" és távoztam a konyha irányába:D:D Hiába na, aki gyereket nevel, annak előbb utóbb kikopnak a szótárából a trágár szavak:D Majd jól eljárok valami tanfolyamra, mert hosszú még az idény, sőt lesz jövőre is, biztosan hasznát venném:D
Hát így jártam én vasárnap este.
Ááááááááááááá, eszembe jutott még valami! Akinek bántja a szemét, hogy a történet enyhén szexuális töltetű, az ne olvassa tovább!
Szintén vasárnapi történet:
néztük a futam utáni filmet, Bélusom kicsit unta és közölte: most még menekül egy darabig a csaj a férje elől, aztán úgyis az lesz a vége, hogy valamilyen formában ártalmatlanná teszi, stb. és hepiend lesz a vége. Úgyhogy akár alhatunk is!
Én ennek ellenére mégiscsak tovább néztem.
Kicsit később simult ám rendesen az én drágám:D
Rácsodálkoztam, aztán közöltem vele, hogy: (ezt itt résztelesen nem írom le, minden drága olvasóm átesett már jó sok hancúron, tehát van elképzelés, hogy nagyjából hogy írhattam le Bélusomnak a történést nagy vonalakban:D:D) úgyis tudom, hogy mi lesz a vége, úgyhogy akár alhatunk is!
Na azt az arckifejezést látni kellett volna!:D:D
Sírtam a röhögéstől.
Nagyjából ennyi, ami eszembe jutott. Egyébként mindenki jól van nálunk, Attila nagyon vágja már a centit, hogy mikor lesz vége a sulinak, de ezt a három napot már csak kibírja valahogy:D
Legyetek jók, puszi Nektek és a csemetéknek!♥♥♥
Bejegyezte:
csetnagyi
dátum:
8:13
5
megjegyzés
2008. június 5., csütörtök
Éjjeli őrjárat
Senki ne gondoljon a Rembrant híres képére, nem arról lesz szó.
Ez itt kérem egy kimondottan T.miklósi éjjeli őrjárat:D
Mióta meleg van és csak ringlispírezek az ágyban alvás helyett, azóta élénken figyelemmel tudom kisérni a lakótelep éjszakai életét. Na nem azért, mintha különösebben kíváncsi lennék rá, de sarkig nyitott erkélyajtónál minden mozgás frankón felhallatszik. Ráadásul, ha akarom, ha nem, rálátok a konténerekre is.
Este 10-re elcsendesedik a lakótelep. Ritkul a járműforgalom, a csendet csak egy általam nem ismert és sosem látott madár nagyon különös rikoltásai törik meg. (nagyon szeretném látni is egyszer.......a hangja elég hátborzongató:D)
És akkor nyílik a kukatető.........elszánt matatás kezdődik, hátha az utolsó kör óta valaki kidobott valami rendkívül értékes cuccot. Mert itten kérem menetrend van!
Reggel 6-kor már felforgatják a háztartási hulladékunkat kincsek után kutatva, és ez átlagosan 2 óránként megismétlődik. A röhely az egészben az, hogy a lakótelepünktől rohadt messze van a "búvárok" élőhelye. De bizosan megéri idáig eljönni. Egyszer majd szétnézek én is a konténerben, hátha találok valami izgalmasat:D
Szóval lezajlik a 10 órás matatás, de senki ne gondolja, hogy ezzel vége! Neeeeem, még éjfél tájban visszajönnek, hátha pont akkor selejtezi le valaki a plazmatévét, dobja ki megunt gyémántdiadémját, stb.:D Hogy miből gondolják nem tudom, minden normális lakótársam alszik már ilyenkor, vagy ha nem, akkor sem a szeméttel rohangál lefele.
És most jön, ami rendkívüli módon tud bosszantani!
1 óra környékén (már egy hete minden éjjel 2-3 alkalommal) megáll egy nem is akármilyen autó, tulajdonos kipattan és beletömi a zsáknyi szemetét a kukánkba! (most az érzékeny lelkűek ne olvassanak tovább, mert csúnyákat írok!:D)
A fene egye meg a szarrágó pofájukat! Van képük a csillivilli autójukba éjjel berámolni a szemetet és szétszórni a lakótelepi konténerekbe! Bár ha jobban belegondolok, akár sajnálhatnám is őket, mert a többmilliós autó fenntartása mellett biztosan nem futja már a havi kb.1000 Ft-os szemétszállítási díjra. Ha ráérek, akkor nagyon fogom sajnálni őket, addig viszont legszívesebben fenéken durrantanám őket valami csúzlifélével.
Természetesen az illetéktelen szemétlerakók miatt a mi szemetünk csütörtökön már csak a kuka mellé fér (pénteken ürítik) és baromi szép látvány tud lenni, ahogy sorakoznak a szemeteszsákok a kuka körül! Meg "illatos" is.
Na most kidühöngtem magam.
Az éjszaka a továbbiakban már csendesen halad a hajnal felé, végre lehűl a levegő annyira, hogy el tudjak aludni. Elképzelhető, hogy itt még nincs vége a szemétlerakásnak, vagy a búvárkodásnak, de erre már az álom függönye borul........hehehe de költői vótam:D
Mára ennyit gondoltam, legyetek jók, pusszantás minden erre járónak!
Bejegyezte:
csetnagyi
dátum:
8:14
10
megjegyzés
2008. május 26., hétfő
Egy gutaütéssel fenyegető hét.....
Sziasztok!
Az elmúlt egy hétben háromszor súrolta az agyvérzés szele a vállamat:D
Mindhárom alkalommal komoly anyagi beruházást igénylő hiba merült fel kis otthonunkban, ami alapvetően nem baj, ha van miből......nekünk momentán nincs.
Első kör:
Vasárnap délelőtt Bélus szétkapta a mosdó alatti szifont, mondván:kitakarítja. Megtörtént. Borotválkozott, aztán csodálkozva nézte,hogy nem megy le a víz! Megpumpálta kicsit, és láss csodát! A csapból eltűnt és feljött a kádban!:D Lefolyókba "erős úr", kivár....... a csoda elmaradt! Gyors sorsolás, hogy ki menjen le a boltba lefolyótisztítóért. Persze hogy én "nyertem". Valami nevenincs granulátumot kaptam, ami csoda jól néz ki és istenien füstöl, mikor vizet engedünk rá:D Idő kivár......megint semmi. Pumpálás ezerrel, a kád már tele mocskos vízzel. Gyerek boldog, mondván hogy: hurrá, nem kell este fürdeni:D Előttem megjelenik a kép: kád kiszedve, csempe ledúrva, 30 éves csövek kicserélve.................de MIBŐŐL???? Bélusnak készülnie kell, mert indul melózni. Fürdene is, de hol? 10 percenként pumpál, mint az őrült, de eredmény nélkül. Délután kettőkor én is teszek egy próbát, és nekem sikerül! (szeret engem ez a lakás:D) Dugulás elhárítva, mindenki boldog kivéve a fiókát, mert mégis kell fürdeni:D
Második kör:
Szombat délelőtt, sütőben az imádott karalábés csirkém..............elmegy az áram. Várok kicsit, hátha visszajön, de hiú remény. Lépcsőházba ki, villanyóra megkukk, hátha lecsapta a .....valami. Ott minden rendben. Vérnyomás fel, mi lehet a baj. Villanyok égnek odabenn, de semmi nem megy, ami konnektorba van bedugva. Uram lértára, sorban megnézi a biztosítékokat......mind jó! Elégett a vezeték a falban???? Gyors telefon villanyszerelő ismerősnek..... csak holnap tud jönni, de azért nézzük át mégegyszer a biztosítékokat, nem valószinű, hogy a vezeték égett el a falban. Mázsás kő legördülőben a szivemről. És tényleg! Ismételt vizitnél csak talál Bélusom egy rossz biztosítékot! Még jó, hogy ilyen jól lát a drága!:D:D Bontásveszély ismét elhárult.
Harmadik kör:
Tegnap délután a Forma-1 után gyerek ül a géphez, bekapcsolja..............és semmi! Szépen bemutatkozik a drága, hogy mit tud, meg ilyenek, de azont túl semmire nem hajlandó, semmire nem reagál. 5-6 sikertelen kisérlet után (és miután rájöttem, hogy mennyire fájik nekem az internet hiánya!!!- neeeeeem vagyok ám függő:D) okosságom vette kézbe a dolgokat. Végignyomtam az összes létező billentyűt (értek ám hozzá!:D:D) elsirattam a gépet, aztán eszembe jutott az "alt+ctrl+delete" kombináció. Ártani nem árthat, bátran megnyomtam:D Nem történt csoda, bár felvillant valami a monitoron. Végső elkeseredésemben végignyomkodtam ismételten az összes F-el kezdődő billentyűt..........és az F1-nél bejött valami izé, ami után már működött a gép! Ösztönösen zseni vagyok!:D:D:D
Na szóval! Innen üzenem a jelentős anyagi ráfordítással ijesztgető ügyek koordinátorának, hogy köszönjük szépen, megvolt a három, nem kérünk többet. Örültünk, hogy nem történt nagyobb galiba és önerőből el tudtuk hárítani a problémákat, de a szivem egészsége érdekében kérem, hogy mostantól másfelé diszponálja a problémákat:D:D
Egyébként jól vagyunk, minden kerek (a hétvégén még Bélusom se tépázta az idegeimet:D), majd jövök megint, ha történik valami.
Addig is legyetek jók, vigyázzatok magatokra és a csemetékre!♥♥♥
Pusszantááááááááááááááás
Bejegyezte:
csetnagyi
dátum:
10:01
9
megjegyzés
2008. május 13., kedd
Valahogy semmi kedvem írni..............
Sziasztok!
Jöttem kicsit, nehogy azt higyjétek, hogy van valami baj.
Sajnos csúnyán faképnél hagyott a múzsám.
Reni drága!
Mostanában nincs házi dolgozat, tehát nem kellett melóznom a gyerkőc helyett:D Az anyák napját pedig a "nagyok" már nem ünneplik a suliban, igaz ugyan, hogy oszt.főnöki vezénylettel csináltak ajándékot az anyukáknak. Drága párom pedig lesütött szemmel jegyezte meg, hogy most nem tud nekem ajándékot venni anyák napjára...............
Mondtam Neki, hogy nem baj, addig ne is vegyen, amíg nem leszek az anyja:D:D:D
Így aztán sírás helyett rötyögés volt anyák napján.
Az elmúlt két hétben szinte végig itthon volt a csemetém- jól járnak a kis gimnazisták az érettségi szünettel- így nem tudtam ide ülni a gép elé, mertmivel a gyerkőc bitorolta a helyet. Ha meg véletlen Attila nem volt itthon, akkor Bélus tartott igényt a figyelmemre.
Egy tegnap esti szösszenet:
Aszongya nekem a gyerekem, hogy úgy hiányoztam neki, olyan rég látott!!! (jelzem 3 napig ki sem mozdult itthonról, nem volt itthon a haverja, így még focizni sem tudott menni)
Meghökkentem kicsit, aztán megnyugtattam, hogy ne aggódjon, mostantól majd ide ülök a monitor elé, amikor a gépen lóg, hogy lásson! Nehogy megálljon má a fejlődésbe az a gyerek, mert nem látja az anyját!:D:D:D
Elég rövidkére sikerált ez a bejegyzés, de olyan üres az agyam, mint a pénztárcám. A kettő közül a pénztárcám üressége zavar jobban:D
Majd jövök, ha történik valami.
Addig is legyetek jók, pusszantások ezrei Nektek és a csemetéknek!♥♥♥
Bejegyezte:
csetnagyi
dátum:
10:37
5
megjegyzés
2008. április 29., kedd
Semmi különös.....
Sziasztok!
Jövök közölni, hogy semmi említésre méltó nem történik velünk. Éldegélünk, imádom a tavaszt (ha rajtam múlna állandósítanám ezt az évszakot).
A szombatunk elég sűrűre sikerült. Délután 3-ra elvittük Attilát a Gimis ballagásra, mert kötelező volt a megjelenés, mi elsöpörtünk Apukámhoz az összevont születés-és névnapi köszöntést megejteni. A hangulat szokás szerint fergeteges volt, sajnos nekünk hamar húzni kellett a nyúlcipőt, mert mennünk kellett a Bélus nagyfiának a ballagására. Nem szivesen mentem, volt is vitánk belőle Bélussal rendesen. Ugyanis engem soha sehová nem szoktak meghívni. Mivel most nagylelkűen engedélyezték a megjelenésemet, gondoltam nem élek a lehetőséggel, köszönöm, inkább maradok itthon. Végül egy hetes állandó vita után engedtem a nyomásnak és jelenlétemmel emeltem az esemény fényét:D Nem bántam meg, nem volt hosszú a procedúra és a párom bátyjával végig röhögtük az egészet (pirulós smiley). Volt még érdekes momentuma a ballagásnak...............a párom ex anyósa odajött hozzánk, szó szerint beleállt a képembe és kinézett a nadrágomból:D Hehehe, legalább jól elfáradt a szeme mire körbenézett-amekkora darab vagyok!:D. Aztán még az ex feleség is alakított kicsit, őt is odaette a fene és külön külön megnevezve mindenkit (természetesen Bélust és engem kivéve!) meghívta a jelenlévőket vacsorára. Balga lélek(és most naggggyon finoman fejeztem ki magam:D), hát hol érdekel bennünket, hogy nem hívtál meg! Ha az éhhalál fenyegetne, akkor se jelennék meg a vacsoráján.
Más nem vót.
Nincs kedvem írni.
Beszélgetni akarok!
Megyek is a babanetre, hátha lelek barátokat.
Jaaaaaaaaaaaaaaaaaj, majdnem elfelejtettem!
Drága fozsuzsi!
Köszönöm, hogy olvasol!♥♥♥
Mindenkinek gyönyörűséges, napsütéses, bódítóan tavaszillatos napokat kivánok!
Pusszantás
Bejegyezte:
csetnagyi
dátum:
8:15
5
megjegyzés
2008. április 21., hétfő
Akkor megismétlem:D:D:D Uri Geller
A cím ismétlésére azért volt szükség, mert mint alant is látható lesz, leírtam a címet és egy laza enterrel el is küldtem:D Hiába na, ennyire értek én a számítógéphez:D
Szóval:
Aki tudja, hogy dohányzom, annak gondolom nyilvánvaló, hogy miért Uri a bejegyzés címe.
Mivel már régen foglalkoztat a leszokás gondolata (bár még csak gondolat), elhatároztam, hogy megnézem a szombat esti műsort és Uri segítségével bizony leszokom a káros szenvedélyemről.
El is jött a nagy pillanat, lélekben teljesen felkészülten vártam a csodát.
Igaz, rosszul kezdtem hozzá, mert már amikor üvöltve kérdezgette, hogy normálisak vagyunk-e, mi dohányzók, akkor már nagyon röhögtem.
Legyűrvén a röhögésemet, méllyen a szemébe néztem, mikor azt parancsolta- itt sajnos megint elröhögtem magam. Aki látta azt az arckifejezést, biztos érti, miért. Aztán kellett vóna kiabálni. Mivel lakótelepen élek, nem tartottam illőnek, hogy este 10-kor teli torokból üvöltözzek, elvégre vannak nekem szomszédaim is. Mindenesetre nagyon nagy meggyőződéssel, bár visszafogott hangerővel mantráztam a " le fogok szokni a cigarettáról"-t.
Namármost. Vagy nem voltam elég hangos, vagy rám ellenkezőleg hatnak az ilyen dolgok, de cigi még olyan jól nem esett, mint mikor a műsor után rágyújtottam:D
Pedig azt igérte Uri, hogy pocsékságos rossz íze lesz.
Lehet, hogy az volt a baj, hogy nem találtam el Őt a cigisdobozzal!? Jobban kellett volna célozni.
Mindenesetre azóta is dohányzom(pirulós smiley), úgyhogy vagy a saját akaraterőmet kéne összeszedni (sajnos nem vagyok eléggé motivált), vagy várnom kell egy újabb mentalistára, hátha az nagyobb hatással lesz rám.
Majd el felejtettem, a múltkori fogalmazásomra csak négyest kaptam:D
Egy világ omlott össze bennem:D Nem is írok többet!:D
Ide sem, mert elfogyott a mondanivalóm.
Legyetek jók, vigyázzatok magatokra és a csemetékre! Pusszantás Nektek!
Bejegyezte:
csetnagyi
dátum:
8:37
9
megjegyzés
2008. április 10., csütörtök
Jelentés
Sziasztok!
Imádlak Benneteket!♥ Köszönöm, hogy hiányzom!♥
Nem nagyon történt semmi említésre méltó az elmúlt pár napban, azért nem írtam. Most viszont jól összeszedem az apróságokat és megosztom Veletek.
Az jutott először eszembe, hogy drága párom egész hétvégén gyereket akart gyártani. Most nem a technikai részre gondolok:D, hanem egészen konkrétan elborult az agya és babát akart. Szomorú szívvel elbúcsúztam Tőle, mert ugye én már nem szülök, tehát gyerkőcöt csak mástól kaphat. Nézett rám bambán, hogy mifenéről beszélek:D:D, Ő konkrétan nekem akar babát gyártani. Mióta együtt élünk, azóta emlegeti a közös csemetét, de soha ilyen elszántan nem akarta még. Az, hogy sokszor a karomat nem tudom felemelni, állandó fájdalommal élek stb. nem igazán győzte meg.
Aztán elővettem a tuti ászomat és közöltem Vele, hogy rendben, akkor nincs szex. Erre rögvest meggondolta a dolgot:D:D Ugyanis annyira bízom benne, hogy ráhagyom a védekezést. De ha Ő babát akar, akkor oda a bizalom...........és én mostmár csak kézzel-lábbal vagyok hajlandó védekezni:D:D:D Tehát babaprojekt letudva:D
Más.
Megint fogalmazást írtam.
Jó, tudom, a múltkor azt mondtam, nem teszem többet..........és mégis.
Amíg írtam a leckémet:D, azon gondolkodtam, hogy igazán büszke lehetek a kölkömre. Na nem azért, mert lusta desznyó:D, hanem azért, mert nem kell "lemennem" egy 11 éves gyerek szintjére, simán írhatom a saját szavaimmal, gondolataimmal a háziját. Ugyanis teljesen egyforma a stílusunk, szókincsünk stb. Remélem ebből nem azt szűritek le, hogy nekem csak annyi eszem van, mint egy tini kölöknek!:D:D Ellenkezőleg, a fiókám "nőtt" fel az én szintemre. És ezt nem most érte el, mert csendben elárulom, hogy alsó tagozatban is előfordult, hogy együtt írtunk fogalmazást..............én diktáltam, Ő írta. És nem tűnt fel a tanító néninek, hogy Attila segítséget kapott, olyan volt a gyerek szókincse. Igaz, hogy 16 hónaposan elkezdett mondatokban beszélni a drága és azóta sem fogta be a száját:D Ennek ugyan sem a tanárai, sem én nem örülök minden esetben, de ez van:D A múltkor azért szorult kicsit a suliban, mert kijelentette, hogy diszkrimináció, amit a tanárnő művel. Az történt, hogy az egyik sráccal együtt hiányoztak betegség miatt, és Ádámnak azt mondta Timi néni, hogy ha rosszul sikerül a dolgozata, nem írja be a jegyét. Az én fiamnak ilyet nem mondott. Erre a lökött csemetém közölte, hogy: "ez diszkrimináció". Természetesen a tanárnőnek nem tetszett a dolog. Én hülye, miután megbeszéltük Attilával a dolgot, nagyon röhögtem. Hát miért nem örülnek pédájul annak, hogy 11 évesen tudja, mit jelent a szó?!:D De azért felvilágosítottam a fiókámat, hogy mindent el lehet mondani, de nem mindegy, hogyan teszi.
Nagyjából ennyi történt az előző pár napban. Már most szólok, hogy ha ilyen csodaszép marad az idő, akkor egyre kevesebbet ülök a gép elé, megyek pletyózni a barátnőmmel a zöldbe. Tegnap is délután 4-től este 7-ig dumáltunk odalenn. Isteni idő volt! Viszont minden nap olvaslak Benneteket, azt nem fogom kihagyni!
Legyen szép napotok!♥
Bejegyezte:
csetnagyi
dátum:
8:06
8
megjegyzés
2008. április 4., péntek
Megütött a guta!
Vagyis csak majdnem. De súrolta a vállamat. Hogy miért?
Van nekem egy igen kedves kábelszolgáltatóm. Azért is leírom a nevét, hátha szégyenkeznek így egy kicsit! Dolby KFT. Ennek a drága cégnek van egy igen lusta, könyvelni nem tudó alkalmazottja, legalább is én így gondolom. Azért merek ilyen gondolatokat forgatni az agyamban, mert az utóbbi 4-5 évben évente 2-3 alkalommal kapok tőlük felszólítást, mert állítólag nem fizetem a kábel TV díját!!! Azt a díjat, amit 10 éve a bankom utal minden hónap ötödikén a számlájukra!!! És SOHA nem fordult elő, hogy ne ment volna el időben az utalás. A díjváltozásokról is időben intézkedem, tehát kevesebbet sem utalt sosem. Ennek ellenére szinte rendszeresen küldözgetik nekem a felszólításokat (és nem csak nekem, hanem itt a városban nagyon sok embernek!). Volt olyan, hogy már a végrehajtó cégtől kaptam levelet, a nemlétező tartozásomat akarták behajtani! Akkor még volt itt kirendeltsége a Dolbynak, ki tudtam dühöngeni magam ott rendesen és a bankom is küldött egész évre visszamenőleg igazolást a végrehajtónak, hogy nemlétező tartozásról beszélnek! Egy darabig nem is kaptam Tőlük felszólítást, egészen a múlt hónapig. Rögvest rávetődtem a netbankomra, visszanéztem fene tudja meddig az utalásokat-minden stimmelt, elutalták a havidíjat. Írtam nekik egy emailt, amiben leírtam a tényeket és rettentő finoman elküldtem az egész csürhét melegebb éghajlatra. Elküldtem a kinyomtatott számlakivonatokat is, ne gondolják, hogy a levegőbe beszélek. Kilátásba helyeztem a szolgáltatás lemondását is, amennyiben ismételten indokolatlanul zaklatnak a hülyeségükkel. Természetesen nem kaptam tőlük egy elnézést kérő sort sem emailban, amiben elismerték volna hogy hibáztak- mondjuk nem is vártam. Csak azt hittem, én balga, hogy legalább egy pár hónapig leszállnak rólam. Tévedtem! Most kaptam egy ismételt felszólítást 298 Ft-ról! Hogy ez miből adódik, -hiszen a havidíj 3999 Ft- azt nem tudom, mert nem írták meg. Ismételten végignéztem az utalásokat- természetesen hiánytalanul mentek el az összegek. Most akkor én ezekkel mit csináljak?? Gondoltam rá, hogy megírom a megyei lapnak a történteket- hátha lesül a pofájukról a bőr. Teli van velük a hóóóóóóóóóóócipőőőőőőőőőőőőőőm!!!
Ne haragudjatok, hogy itt dühöngöm ki magam, de mivel a kirendeltségüket megszüntették itt és legközelebb 200km-re van lehetőség képen vágni őket, így csak ez a lehetőségem maradt a háborgásra.
Most, hogy leírtam, le is higgadtam:D
Remélem Nektek szebben kezdődött a napotok. Pusszantalak Benneteket!
Bejegyezte:
csetnagyi
dátum:
8:09
5
megjegyzés
2008. április 3., csütörtök
Semmi különös.......vagyis dehogynem!
Sziasztok!
Jövök már jelenkezni, mert még azt hiszitek, hogy feldobtam a talpam:D:D
Pedig dehogy! Csak egyszerűen semmi nem történik velünk.( De bevallom őszintén, hogy nagyon jól esik, hogy hiányoltok♥) Betettem a kukkolószámlálót és örömmel látom, hogy sokan kukkantanak be ide-bár hiába, mert azóta nem volt semmi új a blogban. Na mostan lesz egy kicsi, hogy ne fölöslegesen koptassátok az ujjacskáitokat.
Tegnap a tesómnál voltam délelőtt. Ez azért érdemes említésre, mert bár itt laknak a mellettünk levő épületben, és egyébként is minden reggel találkozunk (Vele jár a gyerkőcöm suliba-ugyanis a Polgármesteri hivatal és a Gimi egymással szemben vannak) de ritkán szoktunk több órát beszélgetni egyhuzamban. Nem azért, mintha nem tudnánk, vagy nem lenne miről, de mire Ők hazaérnek esténként a melóból, már nem akarom zavarni Őket. Viszont tegnap még otthon volt szabin, nem is volt már dolga, így átmentem, és 3 órán keresztül beszélgettünk! Komolyan mondom, annyira feltöltődtem mindenféle pozitív dologgal, hogy szó szerint szárnyal a lelkem. Imádom a két nővéremet!♥
Nagyon szerencsés ember vagyok!
Igaz, hogy 16 évesen elveszítettem az anyukámat (erről talán egyszer később), de maradt egy szuper apukám és két fantasztikus nővérem! (Volt még egy harmadik is, Róla szintén valamikor később....talán)
Soha, egyetlen percig nem volt köztünk konfliktus, nem vesztünk össze semmin (kivételt képez az Apukám, de ez természetes, és mióta fel lettem nevelődve, azóta Vele sem volt még vitánk sem:D). Sokszor hallom barátoktól, ismerősöktől, hogy nem igazán jó a viszony a szülőkkel, testvérekkel. Olyankor mindíg megsajdul a lelkem és aztán kihúzom magam, mert óriási boldogság és szerencse hogy nekem ilyen család jutott!♥ Bármiben számíthatunk egymásra, bármit elmondhatunk a másiknak, mindíg csak szeretetet, megértést és nem utolsó sorban szuper tanácsokat kapok Tőlük. Remélem ezt Ők is megkapják tőlem, nem csak én érzem így. Melengető érzés ilyen burokban élni!♥ Ráadásul baromi "lökött" is a családom-szerencsére:D:D Amikor Apukámnál összejövünk mindannyian, az valami szenzációs. Mint egy nagy olasz család! Egyszerre dumál mindenki mindenkivel, akkorákat röhögünk, hogy én például Karácsonykor teljesen berekedtem:D Egyszóval imádom Őket!♥
Na, miután így kidicsekedtem magam:D:D, elhúzok a babanetre szétnézni, hátha van valaki, akivel beszélgethetek. Legyen szép napotok, majd jövök, ha megint eszembe jut valami. Addig is legyetek jók, puszi Nektek!
Bejegyezte:
csetnagyi
dátum:
8:35
2
megjegyzés
2008. március 27., csütörtök
Címváltozás, bocsánatkérés, egyebek
Sziasztok!
Egy bocsánatkéréssel kell kezdenem.
Drága Etukám!
Tegnap mire leírtam Neked, hogy mennyire igazad van, stb. akkorra kiléptél sajnos. Most megismétlem.
Tökéletesen igazad van, valóban nem reagáltam az utolsó üzenetedre és nincs rá mentségem. Az, hogy lusta dög vagyok, az nem mentség! Az csak tény. Pedig anélkül, hogy visszanézném, tudom, hogy a Kimis bejegyzésemre reagáltál és nagyon jót nevettem Zsoltikád édes felszólításán. Konkrétan a "pia" részén, mert én természetesen arra gondoltam rögtön, hogy: ezaz csöpp legény, Forma-1-et csak sörrel a kézben érdemes nézni!:D:D
Etukám!
Bocsáss meg kérlek, nem fordul többet elő, hogy szó nélkül hagyom az üzenetedet!♥♥♥ ( Azé szerecc még?:D)
Más.
Szolgáltatóm úgy döntött, hogy megváltoztatja az emailcímemet! Akinek megvan, és továbbra is szeretné velem ezen csatornán is tartani a kapcsolatot, annak itt a változás. A cím első fele marad, változás a kukac után történik (mint sok más esetben is:D:D) Így fog kinézni március 31. után: ...........................@fibermail.hu
Mellesleg nem kicsit szidtam őket. Úgy gondolom, hogy ezzel adtak nekünk exaneteseknek elég melót, mert most mindenhol javítanom kell ezt a vackot. Vagy nem jól gondolom? Valaki okosítson már fel lécci!
Most politizálni akartam, mert kedvenc Zsuzsink blogjában olvastam valami felháborítót- mégsem teszem. Egyrészt mert hosszú lenne, másrészt meg nem tudom, hogy lehet-e itten szidni a Kormányt.
Helyette inkább leírom, hogy egyre inkább kellemes meglepetések érnek, ha belépek a babanet csetre. Mindíg találok kedves ismerőst és manapság már az ismeretleneknél is előfordul, hogy visszaköszönnek:D Szóval mostanában sűrűbben benézek oda is.
Most elköszönök, de még van egy elmaradásom amit feltétlen pótolnom kell!
Drága pöttöm Lara!
Kicsit megkésve de annál nagyobb szeretettel kívánunk Neked nagyon boldog névnapot!♥♥♥
Millió puszi: "nagyanyád" és Attila
Bejegyezte:
csetnagyi
dátum:
7:55
1 megjegyzés
2008. március 23., vasárnap
Minden drága Barátomnak
Kellemes Húsvéti Ünnepeket Kivánunk!!!
( Akartam Nektek nyuszikat is idetenni, de olyan szaporák voltak, hogy pillanatok alatt ellepték a monitort, úgyhogy törlésre itéltem őket!:D)
Millió puszi Nektek!
Bejegyezte:
csetnagyi
dátum:
16:21
2
megjegyzés
2008. március 18., kedd
Sziasztok!
Szerencsésen megúsztuk a labort és a röntgent, mára már sokkal jobban van a fiókám. Látni kellett volna a gyerekemet, hogy vigyorgott a dokinénire:D Nem akart egész délelőtt az SZTK-ban ülni a drágám.:D
De komolyan jobban van, már nincs hányingere(legalább is eddig), láza sem volt tegnap reggel óta. Még csúnyán köhög és a mandulája is elég randa, de azon már gyorsan túl lesz a drágám.
Az éjjel velem aludt. Gondoltam, jobb ha kéz alatt van, jobban tudom nézni, hogy van-e láza, arról nem is beszélve, ha mégis hányás lenne a dologból. Nem volt semmi ilyesmi szerencsére, de a piszok kölke már közölte vigyorogva, hogy ma este is rosszul lesz, mert velem akar aludni:D:D
Egyébként nagyon úgy néz ki, hogy benyalta a Kalici (így kell írni?) vírust is a mandulagyuszi mellé.
Hiába na, ritkán beteg, de akkor rendesen összegyűjti a kórokozókat.
Most elcsattogok dógomra, mert tegnap nemigen csináltam semmit, ápoltam a gyerkőcömet.
Mindenkinek pusszantás!
Bejegyezte:
csetnagyi
dátum:
8:33
5
megjegyzés
2008. március 17., hétfő
Frász a rendelőben
Sziasztok!
Itt ott már elszórtam, hogy beteg Attila, lázas, köhög stb. Délután szépen elkocogtunk a doktornénihez. Gyerekem közölte, hogy gyenge és kavarog a gyomra is. Nem csodálkoztam rajta, mert ma még semmit nem evett. Bementünk, utánunk jöttek még hárman!!! hogy csak egy recept, csak egy kérdés stb. Nekem felment a pumpám rendesen, gyerekem meg úgy döntött, hogy akkor ő rosszul van. El is sápadt rendesen,doktornéni meg azt se tudta, hogy ugráljon körülötte. Már a kórházat emlegette!!!! mire a gyerekem azért gyorsan jobban lett. Mindenesetre kaptunk beutalót laborba, röntgenre, meg egy szatyor gyógyszert és ha holnap reggelre nem lesz jobban a csemetém (doktornő látni akarja reggel korán) akkor bizony lesz szurkálás rendesen, mert itt a laborosok nem állnak a helyzet magaslatán. Ráadásul az egész délelőttöt ott töltjük majd, mert külön külön legalább 2 óra, mire mindenhova behívnak bennünket. Azért azt csendesen megjegyzem, hogy ahogy kiléptünk a rendelőből, Attilának jógormán semmi baja nem volt. Mondtam neki, hogy ha nem akar holnap egész nap várni az orvosnál, akkor kicsit szedje össze magát, most nem kell rájátszani(mint a múltkor:D) mert anélkül is elhiszi a doktornéni, hogy beteg. Ne értsétek félre,imádom, nagyon sajnálom, hogy olyan kis elesett, de közel sem olyan beteg, mint ahogy előadta magát az orvosnak. Most aztán pislog a holnapi vérvétel miatt a drágám.(Szerintem mondjuk fölösleges a labor, meg a röntgen, de ha így túlaggódta a dokinéni, hát legyen, inkább, minthogy ne foglalkozzon a gyerekkel.) Azóta eszik-iszik a fiókám, nehogy laborba kelljen menni:D Majd holnap beszámolok a fejleményekről.
Minden betegeskedőnek millió gyógypuszi, az egészségeseknek meg megelőző cuppantások!
Marigold drága nagyon örülök a sörös husi sikerének, egészségetekre!
Mindenkinek köszönjük a gyógycuppantásokat, drágák vagytok!♥
Most megyek ápolni a csemetémet, sziasztok!
Bejegyezte:
csetnagyi
dátum:
16:32
2
megjegyzés
2008. március 15., szombat
Nincs cím
Sziasztok!
Ez egy rendkívüli, háborgós bejegyzés!
Végre elkezdődött a Forma 1-es szezon, amit nagyon vártam október óta. Azt hiszem, az uram fertőzött meg e sport szeretetével, mert amíg nem bútoroztunk össze, addig én nem néztem. Szóval imádom a "száguldó cirkuszt".
Fel akartam kelni hajnalban, hogy élőben nézzem meg az időmérőt, de aztán meggyőztem magam hajnali háromkor, hogy jó lesz nekem délután is az ismétlés. Ha valaki nem tudná, kb. 4 éve fanatikus Raikkönen rajongó vagyok!:D Nekem mindegy, ki nyeri a futamot, ha Raikkönennek hívják:D:D:D Szegénynek a tavalyi év kivételével sosem volt szerencséje az autójával, azért zártam a szivembe.
És most mit látok?????
Bekapcsoltam a gépet és szembe ordított velem a cím, hogy a kedvencemet KIZÁRTÁK az időmérőn és csak a 16. helyről rajtolhat!!!!
Felháborodásom határtalan!:D Azért megnézem délután az ismétlést, hátha másképp alakulnak a dolgok:D:D:D
Nem ez az első alkalom, volt már olyan, hogy megnéztem reggel a futamot, délután Bélus nézte az ismétlést, én meg szurkoltam nagyon, hogy hátha most nem esik ki a kedvencem:D:D Neeeeeeeeem nagyon vagyok hülye:D:D:D
Egyébként eldöntöttem, hogy figyelembevéve Kimi tehetségét, meg az autót holnap mégiscsak dobogón fogom látni rajongásom tárgyát. Fogad velem valaki?
Na miután kiírtam magamból a háborgást, megyek dógomra, mert az van rengeteg, de muszáj volt megosztanom Veletek, hogy milyen katasztrófa érte a lelkemet:D:D
Legyen szép hétvégétek, hagyok itt egy rakás cuppantást, ha kéritek, markoljatok bele!
Bejegyezte:
csetnagyi
dátum:
7:52
3
megjegyzés
2008. március 11., kedd
Sütési praktika
Sziasztok!
Szeretném megosztani Veletek, hátha valaki még nem ismeri a hússütés egy nagyon egyszerű, de mégis rendkívül finomságos eredményt adó módját. A hétvégén hallottam a boltban, rögvest ki is próbáltam. Baconba tekert csirkecombot sütöttem (meg májat is). A fűszerezése minimális volt, bors, fokhagyma (mert a bacon elég ízt ad neki) és nem vizet öntöttem alá, míg párolódott, hanem SÖRT. Kb. 2 dl sört locsoltam alá....... elképesztően finom lett!!! Állítólag mindenféle hús sütéséhez jól bevált módszer, úgyhogy mostantól mindíg lenyúlok egy doboz sert az uramtól, ha húst teszek a sütőbe. Ha valaki még nem próbálta, bátran essen neki, biztos ízleni fog a végeredmény. Ja és nem kell aggódni az alkoholtartalom miatt, az egyszerűen eltűnik belőle. Ez tuti, mert én még a Béres Antifront cseppjétől is virágos hangulatba kerültem, annyira nem alkoholizálok, ezt pedig mindenfajta szédülés és vigyorgás nélkül tudtam bekebelezni:D
Más.
Úgy tűnik, mégsem hülyültem annyit az itthonlétem és a természetes meszesedésem során, mert ÖTÖST kaptam a dolgozatomra!!!:D:D:D
Rendkívül büszke vagyok magamra:D:D Ami nem pozitívum ebben a dologban, az az, hogy gyermekem szerint mostantól nyugodtan írhatom én a házi fogalmazásait- neeeeeem nagyon piszok ám a kölköm:D:D
Imádom♥
Mára ennyi, pótolnom kell a tegnapról elmaradt takarítást, miegymást.
Legyen szép napotok, pusszantás!
Bejegyezte:
csetnagyi
dátum:
7:48
4
megjegyzés
2008. március 10., hétfő
Egy kis ez, egy kis amaz......
Sziasztok!
Még nem tudom, mennyire lesz hosszú a bejegyzés, mert leroskadtam ide a gép elé, de ha nem tudok felállni, akkor folyamatosan írni fogok. Nehogymá fölöslegesen üljek itt.:D:D Már előre sajnállak Benneteket:D:D
Reggel elindultam 1/2 8-kor, hogy egy kisebb havi fizut befizessek a postán (és ebben nem volt egy forint rezsi sem!). Gondoltam, hogy legkésőbb 1/2 9-re itthon leszek, jól kitakarítok, főzök stb. Ezzel szemben most értem haza. Kb. 50 méterenként találkoztam barátokkal, akiket 1000 éve nem láttam és mivel ragyogóan sütött a nap, meleg is volt így megálltam mindenkivel beszélgetni. Olyan jó volt!♥ Igaz, hogy most meg annyira fáj a hátam, lábam, hogy majd be.....szóval nagyon, de megérte!!!
Bár ma már nem tudok takarítani, kaja is a tegnapi maradék lesz, de akkor is végtelen jó volt a hosszú téli bezártság után emberek közt(ráadásul általam szeretett emberek közt) lenni. Az utolsó két barát, akivel találkoztam, furcsállotta ugyan, hogy miért állok úgy, mint aki bekakált ( fél óránál többet nem tudok állni, csak pokoli fájdalmakkal):D:D:D, de ez cseppet sem akadályozott meg bennünket abban, hogy megváltsuk a világot, verbálisan kisöpörjük a Parlamentet és hasonló okosságokat vigyünk véghez:D Természetesen jókora röhögések közepette. Élveztem a délelőttöt.
Szombaton meg nosztalgiáztam!!!
Drága párom hozott valahonnan egy Piramis DVD-t. A '92-es koncertjükről volt a felvétel, borzalmasan kaka minőségben és mégis.............
Először csak a konyhából hallgattam, aztán bejöttem és ismételten úgy ahogy tizenéves koromban, magával ragadott a zenéjük, Révész utánozhatatlan hangja. Nem tudom, ki mennyire ismeri őket (Mianom Te biztosan:D), nekem annak idején a Queen mellett ifjúkorom meghatározó zenekara voltak. A mai napig sajnálom, hogy erre a koncertjükre sehogy sem tudtunk jegyet szerezni.
Most vettem észre, hogy kisebb betűim vannak, a gép megint felülírta az én választásomat, remélem így is olvasható lesz. Megpróbálok felállni és megmelegíteni a tegnapi ebédmaradékot:D Legyen szép napotok, pusszantás Nektek és csemetéiteknek♥
Bejegyezte:
csetnagyi
dátum:
10:45
4
megjegyzés
2008. március 7., péntek
Levél az esőerdőből.......
Sziasztok!
Tegnap este enyém gyerek közölte, hogy ő bizony elfelejtette megírni a 2 oldalas fogalmazását, amit ma kell bemutatni!!! Mivel nagyon fáradt volt és egyébként is utál írni, kérte, hogy segítsek. Mondtam rendben, gyerünk, írjuk meg. Kiderült, hogy segítség címszó alatt azt értette, hogy én írjam meg!! Mert Ő fáradt és egyébként is ezer dolga van! Különböző erősségű fenékbe billentéseket helyeztem kilátásba a fiatalúrnak, mire bánatos szemekkel megkérdezte, hogy elbírja-e a lelkem, hogy egyest kap az el nem készített fogalmazás miatt?? Az ÉN lelkem!!!! Methogy milyen anya vagyok én, hogy nem segítek??
Csúnyákat gondoltam, ezt nyomdafestéket tűrő színvonalra fogalmaztam és megbeszéltük a dolgot. Mikor kieresztettem a gőzt, ami ellepte az agyamat, szerintetek mit csináltam?? Igen, jól gondoltátok, megírtam azt a nyüves fogalmazást:D Gyerekem meg szépen bemásolta a füzetbe. Csúnya visszaélés történt az anyai érzéseimmel, és ismételten felborogatta az elveimet imádott kölköm. ( Azért kíváncsi vagyok, hogy értékeli a tanárnő a fogalmazásomat:D Majd beszámolok a jegyemről is:D) Ja, a fogalmazás címe volt a " Levél az esőerdőből". Nehogy azt higyjétek, hogy hirtelen megfogtam az Isten lábát és ilyen csodaszép helyre kerültem:D
Az esőerdőről jut eszembe, hogy valamelyik reggel azt hallottam a rádióban-és ez a Hírekben hangzott el!!!- hogy aszongya: Az ENSZ azt javasolja az éhezőknek, hogy egyenek rovarokat, lárvákat!!!!!, mert egyrészt egészséges a magas protein szint miatt, és nem is lesznek éhesek, másrészt meg megszabadítják a Földet a kártevőktől!!!!!!
Lányok, én még életemben nem mondtam olyan csúnyákat, mint akkor, amikor magamhoz tértem a sokkból. Egyen az lárvákat, aki ki mert ilyet ejteni a száján!! Felháborodásom határtalan. Nem is idegesítem vele magam tovább, megyek szétnézek a babaneten, hátha feldobódok egy kicsit.
Legyen szép napotok és hétvégétek, sok puszi Nektek!
Bejegyezte:
csetnagyi
dátum:
8:25
4
megjegyzés
2008. március 5., szerda
Aggódozás, görcsök.....
Sziasztok
Jöttem írni kicsit, bár semmi érdekes nem történt velünk. Tegnap reggelre elkapott valami görcsölős hasmenős nyavaja. Mára már sokkal jobb, legalábbis eddig, de diétázni fogok, mert imádom a hajában főtt krumplit:D Igaz, azért egy kis margarint fogok tenni rá, mert anélkül nem jó. Tegnap is diétáztam. Rizst ettem.........egy egészen kicsi milánói szelettel:D Nagyon finom volt, megérte utána görcsölni. Egyébként is az egyik szivem csücsökje szerint mazohista vagyok (gondolom magára ismer:D)
Más.
Marigold drága ha olvasol, kérlek dobjál egy emailt, hogy jól vagy, és nem a betegség miatt szünetelteted a blogodat! Lécci-lécciiiiii! Aggódom!
Már ennyi voltam, megyek csetelni egy kicsit, hátha találok kedvencet, aztán pedig eszegetek kicsit, mert rég volt tegnap dél.
Legyen szép napotok! Pusszantás
Bejegyezte:
csetnagyi
dátum:
9:06
3
megjegyzés
2008. február 29., péntek
Vágyak
Sziasztok!
A tegnapi bejegyzés adta az ötletet, hogy van valami, ami által jobban megismerhettek, amivel közelebb engedhetlek magamhoz Benneteket (már ha egyáltalán jönni akartok:D) Ez pedig az, hogy megosztom Veletek a vágyaimat. Most ez következik.
Amire vágyom:
- a kisfiam egészséges, boldog és hosszú életű legyen
- együtt megöregedni a lökött párommal
- a családomat és a barátaimat kerüljék el a gyógyíthatatlan betegségek és
legyenek velem még nagyon sokáig
- megérni, hogy nagymama lehessek
- úgy megcsinálni legalább a házimunkát, hogy utána ne kelljen
összeszorított foggal léteznem 2-3 napig
- múljon el a halálfélelmem, ha vezetnem kell. És ha már elmúlt, akkor
egy jó autó
- találjak itthon végezhető munkát
- csak annyi pénz, hogy a muszájos kiadások után még maradjon néha
egy-egy jó könyvre is
- az exem és a párom exe kapják vissza az élettől azt a sok disznóságot
amit velünk tettek:D -erre nem vágyom igazán, hiszen el sem kerülhetik
- egy olyan Kormány csöpp országunk élére, akiknek a saját zsebükön
kívül az állampolgárok létbiztonsága is fontos
Most hirtelen nem jut más eszembe, pedig tutira van még sok minden, amire vágyom. Örülnék neki, ha ebből is staféta lehetne, úgyhogy akinek van kedve vegye át. Jó lenne tudni, hogy Ti mire vágytok.
Szép napot Nektek! Pusszantás
Bejegyezte:
csetnagyi
dátum:
8:20
4
megjegyzés
2008. február 28., csütörtök
Staféta
Sziasztok!
Elsősorban gratula mindenkinek a tegnapi irományom értelmezéséért, indulnak a hangszórók!:D Köszönöm a hozzászólásokat.♥
Reninek köszönhetően, ma is tudok mit írni. (köszi Drága!♥)
Szóval jönnek az én kedvenceim:
évszakom: tavasz
napom a héten: ebből kettő is van! Az egyik,mikor hazajön az uram. A másik, amikor elindul végre:D
szinem: zöld
virágom: rengeteg gyöngyvirág egy csomóban
ételem: a nagybátyám vadasa
sütim: minden ami sajtos
italom: na ilyen nincs-ásványvizet iszom mindíg
időtöltés: olvasás minden mennyiségben, kockapóker a fiammal, és amíg nem vótam kripli, a hegymászás. És bár neeeeeeem vagyok függő: internet:D
könyv: na ilyen rengeteg van. Sidney Sheldon, Nora Roberts, Dan Brown, Vavyan Fable, Moldova, Leslie L. Lawrence minden könyve, ezen kívül pedig minden, ami olvasható
TV műsor: minden, ami természetfilm
állatom: az összes esetlen állatpalánta. Ha választanom kéne itthonra, akkor a kutya
zeném: hangulatfüggő
kirándulóhelyem: a Mátra
hobbim: ásványok gyűjtése
kedvenc Kedvencem: na itt is írhatnék oldalakat. Röviden a családom, és az összes barátom, beleértve Benneteket is!
Mára ennyi. Puszi Nektek!
Bejegyezte:
csetnagyi
dátum:
8:51
3
megjegyzés
2008. február 27., szerda
Nátha
Sziasztok! Csak egy gyors bejegyzés,mert nem nagyon látok a folydogáló könnyeimtől. Nagyon náthás voltam, már kifelé trappolok belőle, úgyhogy leírom,hogy nem történt az elmúlt napokban semmi érdekes. Van ugyan valami, ami elég hosszú ideje foglalkoztat, a csettel és a blogolással kapcsolatban, de azt hiszem, ezt még érlelnem kell, mielőtt leírnám. Szólok gyorsan,hogy ha véletlenül nem járok erre, akkor tudjátok, nincs velem semmi baj, csak a elveszik a kedvemet különböző történések és akkor már nincs értelme itt írogatni. Ha bajom van,akkor úgyis jelentkezem a gyógycuppancsokért!:D:D
Csak egy kérdés: Szerintetek ez a virtuális világ olyan megitélés alá kell hogy essen, mint a valódi? (Elárulom csendben,hogy nekem egyértelműen NEM a válaszom erre a kérdésre, de nagyon kíváncsi vagyok, hogy rosszul gondolom-e)
Senki ne értse félre, nagyon fontosak vagytok nekem! Veletek együtt örülök minden kibújó fogacskának, első lépéseknek, első hangos kacagásnak és kimondott szavaknak(sorolhatnám reggelig, mi mindennek még), de ugyanúgy aggódom is Értetek, vagy a csemetéitekért, ha baj van. Nagyon őszintén mondhatom, hogy szeretlek Benneteket.
Na, most így ennek semmi értelme akkor, ha nem írom le,hogy miért is kérdeztem:D:D
Röviden: Nagyon sokat kaptam az internettől azáltal, hogy "megismerhettelek" Benneteket. Nem vagyok hajlandó egy-egy szó, vagy rosszul leírt mondat miatt megbántódni. Nem, mert ez nem személyes kapcsolat, nem láthatom a másik arcát, mozdulatait közben. Egyértelműen feltételezem, hogy nem bántani akart, hiszen miért tenné bárki is. Azt sem tudhatja senki, mivel én is láthatatlan vagyok, hogy esetleg rosszabb napom van, tehát érzékenyebb a lelkem. (Nemtom érthető-e, hogy mit akarok kinyefegni:D) Ezért gondolom úgy, hogy ez egy "más világ" ahol nem kell, vagy nem szabad apró dolgokból nagy ügyet csinálni. Hozzáteszem, hogy engem eddig még nem bántott itt senki (majd most:D). Persze volt már olyan,hogy esetleg nem tetszett valami, vagy én másképp láttam bizonyos dolgokat, de amellett is elmegyek szó nélkül. Sokan vagyunk, sokfélék és épp ez a klassz benne. Nehogymá mindenkinek az legyen a véleménye,mint az enyém!:D:D Az nagyon unalmas lenne:D Nem hagyom, hogy félreérthető szavak, vagy mondatok megbántsanak, és nagyon remélem,hogy én sem bántottam még meg senkit közületek. Ha mégis,akkor bocsánat, de tudnotok kell, hogy nem szándékosan tettem!♥
Na, most, hogy visszaolvastam, nem nagyon értem, mit írtam!:D:D:D Biztos az agyamra is ráhúzódott a nátha:D:D Hangszórót kap az a kedves látogatóm, aki rájön, hogy mit akartam én itten kifejteni!:D:D:D
Most pedig elhúzok olvasni Benneteket, mielőtt még jobban összekeverném a mondandómat:D Pusszantás Nektek
Bejegyezte:
csetnagyi
dátum:
8:44
9
megjegyzés
2008. február 18., hétfő
1997. február 18.
Bejegyezte:
csetnagyi
dátum:
7:27
13
megjegyzés
2008. február 11., hétfő
Az exem egy..................(mindenkinek a saját ízlésére bízom a jellemzést)
Sziasztok! A tegnapi napból csak a délelőtt telt jól. Korán ebédeltünk és mivel én már hajnalban ébredtem(4-kor), gondoltam balgán,hogy majd milyen jót alszom ebéd után. Már becéloztam az ágyat, egy "altatós" könyvvel a kezemben,mikor megérkezett a majdnem anyósom. Beszélgettünk,távozott. Ismételten elindultam ágy felé. El is vackoltam magam rendesen, olvastam egy kicsit, jöttek az álommanók zümmögve...........na ebbe az idillbe randított bele a telefonom! A vót uram közölte,hogy felteszi a fiamat a buszra,menjek ki elé!!! Egyetlen szerencséje volt,hogy még bamba voltam, mivel a "majdnemalvós" szakaszomból rángatott ki durván, így aztán nem kapott a képébe nyomdafestéket nem tűrő véleményt a viselkedéséről. Mire újra beszéltünk,akkorra már összeszedetten, "úrinősen" tudtam kifejteni a véleményemet. Nem csomag az én gyerekem,hogy "feladja"!! Ha teher neki,hogy hozza-viszi Attilát,akkor ne vigye el. De ha elviszi,akkor kötelessége is hazakisérni a gyereket!!! Tudom, talán túlféltem a fiamat, de annyi szörnyű dolgot látok, hallok mostanában. Próbálom visszafogni magam, edzésre elmegy egyedül a gyerek, de jól ismert, biztonságos útvonalon közlekedik( és még így is frászt kapok,mire hazaér) Suliból is hazajön a szomszéd sráccal. De 20 km-rel arrébb ne rakják fel egy buszra, mert azért ölök! Áááááááááááááá, megint felhúztam magam rendesen! Gyerekem egyébként nagyon elegánsan reagálta le a dolgot. Ezt az akciót azzal indokolta az apja, hogy 600 Ft a buszjegy neki,ha hazakiséri Attilát!!!!!!! Erre mondta az én gyerekem vállatvonva, hogy mostantól nyugodtan megspórolhatja az apja azt a pénzt, nem kell érte jönni. Csak sejtésem van róla,hogy mit érezhet a fiam. Apuka nem a kocsmán spórol, hanem rajta. Húúúúú, most nagyon csúnyát gondoltam! Szerencsére nem látom Attilán, hogy nagyon megrázta volna a dolog. Amit én nem tettem soha- hogy a gyereket az apja ellen fordítom- azt megteszi szépen apuka az ilyen megmozdulásaival. Nem tudja a balga, hogy mit veszít! De segond, itt vagyok én,(meg az a lökött Bélusom:D) akikre Attila mindíg számíthat, imádom a kölkömet, talán be tudjuk tölteni az űrt, amit esetleg az apja hiánya okozhat a gyerkőcnek.
Na, jó hosszan ecseteltem, hogy kihez mentem én hozzá tizenakárhány évvel ezelőtt(ég is a képemről a bőr, de esküszöm,hogy akkor nem volt ilyen!:D). Remélem Nektek jobb volt a tegnapi nap. Millió puszi kicsiknek és nagyoknak egyaránt!
Bejegyezte:
csetnagyi
dátum:
8:37
2
megjegyzés
2008. február 10., vasárnap
Sziasztok! Jövök már,hozom az igazolást a hiányzásomról: mostan kérem nászutasok vagyunk Bélussal! Attila apájánál, csak ma este jön haza a drágám. Kell mondanom hogyan értem a nászutast?:D Ugye nem? Jó,igazából nem utas, merthogy nem megyünk mi sehova:D Tegnap főztem egy nagy kotla kaját( a receptet valamelyik nap leírom,mert szerintem nagyon finom), úgyhogy most főznöm sem kell.....................nagyasszony vagyok mint Mianom:D Csak lógatom a lábam, meg néha kiterítem a ruhákat,amit kimos a gép.
Puccosom,tökéletesen igazad van, lusta dög vagyok.......de olyan jóóóóóóóóóó!:D
Rubykám örülök Neked, megpróbálok regizni Hozzád!
Mindenki legyen jó,pihenjen még ezen a maradék hétvégén, és markoljon fel amennyit szeretne az itt szétszórt puszikból!♥
Bejegyezte:
csetnagyi
dátum:
9:17
3
megjegyzés
2008. február 6., szerda
Bejegyezte:
csetnagyi
dátum:
10:41
6
megjegyzés
2008. február 3., vasárnap
Egy tüneményes, imádnivaló, huncut pöttöm lánykának!♥
Bejegyezte:
csetnagyi
dátum:
10:09
1 megjegyzés






